Görög történelem

Ez a szöveggyűjtemény hét fejezet száznyolcvan - kronologikus sorrendbe állított - dokumentumcsoportjával megkísérel átfogó képet adni a görög történelem legfontosabb forrásairól a bronzkortól, vagyis a mykénéi kortól kezdve a római hódításig. A görögök és rómaiak viszonyát csak futólag érinti, mivel az a Borhy László által szerkesztett Római szöveggyűjtemény tárgya. Ezerkétszáz év történetének forrásait természetesen lehetetlen egy kötetben összefoglalni, ezért a szerkesztő szükségszerűen válogatni kényszerült. A válogatás szempontjai a következők voltak. Az olyan történetírók műveiből, mint pl. Hérodotos, Thukydidés és Plutarchos, akiknek munkái az utóbbi években korszerű fordításban, csorbítatlanul jelentek meg magyarul, nem közöltem szemelvényeket. A kiragadott részletek nem pótolják a teljes mű olvasását. A görög államok működésére vonatkozó legfontosabb források (pl. Aristotelés, Xenophón, Pseudo-Xenophón államleírásai) a közelmúltban külön kötetben láttak napvilágot, így ezek újraközlésétől is eltekintettem (Németh Gy. szerk.: Államéletrajzok. Budapest, 19982). Csak olyan történetírók és szerzők munkáiból idéztem, akiknek a könyvei a közeljövőben valószínűleg nem jelennek meg teljes terjedelmükben magyarul, pl. Diodóros, Pausanias, Polybios, Arrianos. A történetírók esetében mutatott önkorlátozásért kárpótolt a feliratos és a papiruszokon fennmaradt források minden eddiginél bőségesebb válogatása. Szöveggyűjteményünk átvette néhány korábbi, ma már hozzáférhetetlen forrásgyűjtemény szinte teljes történeti anyagát (Sarkady János: Gazdasági élet az ókori Görögországban. Budapest, 1970; Sarkady János: A korai Attika történetének forrásai. 1-11. Debrecen, 1985-1988; Hahn István: A hadtörténet ókori klasszikusai. Budapest, 1963). A kötet dokumentumainak jelentős része azonban soha nem jelent meg magyarul, sőt, néhány feliratnak gyűjteményünkben jelenik meg első modern nyelvű fordítása. Az első fejezet a lineáris B írásos táblák minden eddiginél bőségesebb válogatása, amelyet Tegyey Imre fordított és kommentált. A második fejezet az athéni királyságra vonatkozó, jórészt mitikus hagyományt tekinti át. A harmadik fejezet a spártai állam kezdeteire és archaikus korára vonatkozó forrásokat sorolja fel Hegyi W. György válogatásában és jegyzeteivel. Ebben az esetben kicsit eltértünk a kötet szigorú kronologikus rendjétől. Spárta belső fejlődését csak olyan formában lehetett összefüggéseiben bemutatni, ha a Kr. e. 11.-től a Kr. e. 5. századig terjedő korszakot kiemeljük a többi államra vonatkozó források közül, természetesen mindig utalva a párhuzamosságokra és érintkezési pontokra. Az archaikus kortól kezdve a hellénisztikus monarchiákig az időrendet már semmi sem töri meg.

Mutass kevesebbet