Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról

Amire évek óta vártunk, bizonyossá vált. Magyarország - kilenc további ország társaságában - 2002. decemberében sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ezzel megnyílt az út, hogy hazánk 2004. május 1-jén teljes jogú tagként csatlakozzon a bővülő európai integrációhoz. Alapvető érdekünk nemcsak a fenti céldátum betartása, hanem az is, hogy Magyarország, s ezen belül a magyar gazdaság a lehető legfelkészültebben csatlakozzon. Nem kétséges, hogy nemcsak a felkészülés, de az első évek tagsági viszonyának sikere is nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat. Másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár magyar nagyvállalatokkal, amelyek - egyelőre - bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható regionális kisugárzásuk van. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy az adott régió fejlődéséhez járulnak hozzá. Végül harmadszor, a kisvállalkozások erőteljes és mély hatást gyakorolnak akár a vállalkozók, akár az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, de az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetőbb feltételét teremti meg, nevezetesen a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát erősíti.

Mutass kevesebbet