Gyászperc

Nehéz órákban Siegfried Lenznek egy vigasza mindig lehetett: számíthat a közönségére. Csak épp sohasem engedményekkel fizetett ezért a hűségért. Sohasem szaladt az olvasók után, inkább udvariasan megkérte őket, legyenek szívesek vele tartani. Örömmel megtették, örömmel megteszik mindmáig, mert érzik, hogy nem a kritikusoknak vagy a pályatársaknak ír, sohasem fordít hátat a közönségnek, hanem mindenkor éppen velük, az olvasókkal törekszik szövetségre. Költői könyvet köszönhetünk Siegfried Lenz barátomnak. Talán a legszebb írása. Siegfried Lenz a második világháború utáni írónemzedék legjelesebbjei közé tartozik, emlékezetes Németórát kapott tőle egyebek közt a magyar olvasóközönség. Gazdag életművében új szín ez a kisregény, a szerző első szerelmi tárgyú írása. Tanárnő és diákja, Stella és Christian szeretnek egymásba. A huszadik század második felében sem éppen szabályos história az ilyen, kivált egy tengerparti német kisvárosban. Siegfried Lenz szemérmes előadásában azonban úgyszólván magától értetődő. Az orvul lesújtó, értelmetlen, korai halál fényében éppen ez a látszólagos banalitás olyan fájdalmas: mert visszahozhatatlan. Halk tónusú művével óriási sikert aratott hazájában a nyolcvan fölött járó szerző.

Mutass kevesebbet