Gyermek a kora újkori Magyarországon

Egy ​készülő, nagyobb lélegzetű tanulmányból kap ízelítőt az olvasó a kötetben közzétett néhány részlet – fejezet – alapján. A nagyszabású munka azzal a céllal indult, hogy – a rendelkezésre álló vagy felkutatható források adatainak felhasználásával – képet kapjunk a kora újkori, a gyermekeket övező társadalmi felfogásról, a gyermekekkel és szüleikkel szemben támasztott társadalmi követelményekről. A hazai érdeklődés fokozódásán kívül a vizsgálat megindulását az is ösztönözte, hogy 1990-ben a nemzetközi tudományos életben élénk vita zajlott a gyermekek és a gyermekkor történetének kutatásáról. A hazai kutatómunka kiterjedésének a sajátos magyar feltételek szabtak korlátokat: a nyugati országok lehetőségeivel ellentétben Magyarország középkori vagy kora újkori forrásokban meglehetősen szegény. Minthogy a nyugati történetírás által igénybe vett, könnyen hozzáférhető eszközök (naplók, önéletrajzok stb.) alig akadtak, a hazai forráskutatás a családi feljegyzések, prédikációk, egyházi elöljárók látogatási jegyzőkönyvei, levélrészletek, városi jegyzőkönyvek, hagyatéki eljárások dokumentumai tartalmának elemzésére volt kénytelen szorítkozni. Meglepetésszerűen e sokféle – és eltérő hitelű – dokumentumból megismerhető adatokból, ismeretekből jól hasonlítható tények sorozata volt kirajzolható. A források erősen viszonylagos gazdagsága mindenesetre arra utalt, hogy van lehetőség a gyermekek és a gyermekkor történetének vizsgálatára. A legkönnyebben tanulmányozható adatcsoport mindenesetre az arisztokrácia gyermekeire vonatkozott. Felhasználása mellett szólt az is, hogy olyan személyeket érintett, akik többsége a történelemben valamennyire is járatos olvasó előtt ismert. Így kerülhetett sor a Batthyány Ádám és gyermekeiről, valamint az Esterházyak házassági politikájáról szóló tanulmányok megalkotására, valamint az azokat kiegészítő, a gyermekek első tíz esztendejét és a nemesi árvák sorsát, életpályáját elemző két tanulmány megírására. A házasságok megkötésének előzményeit, a gyermeknevelés feltételeit, a családi érzelmeket feltáró tanulmányok minőségét érzékelve, az olvasó reménykedik abban, hogy a folytatás nem marad el. A gyermekeket övező társadalmi felfogás, a szülőkkel szemben megfogalmazott társadalmi követelmények rajza – fontos művelődéstörténeti hozzájárulás.

Mutass kevesebbet