A gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból egyaránt rendkívül időszerű kötet a gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről.
A gyermekjogok evolúciójának áttekintésén, valamint a tárgykört szabályozó legfontosabb nemzetközi, uniós és hazai jogszabályok áttekintésén túl beazonosítja és nagyító alá helyezi a szülői felelősség tekintetében leginkább relevánsnak mondható gyermeki jogokat, továbbá – az anyagi családjogi, alkotmányjogi, nemzetközi jogi, uniós jogi és polgári eljárásjogi aspektusok megjelenítése mellett – az értelmezési keretet adó nemzetközi magánjog szabályozás sajátosságait megvilágítva részletesen tárgyalja a szülői felelősségről szóló szerteágazó nemzetközi magánjogi normákat és ezek gyermeki jogokra vetített összefüggéseit, kiemelt figyelmet szentelve az e téren bekövetkezett aktuális fejleményeknek is.
A szerző szakdiplomata, a terület elméleti és gyakorlati kérdéseinek avatott ismerőjeként a vonatkozó jogforrások bonyolult hálózatának a feltérképezésével és alapos elemzésével egyidejűleg hangsúlyt fektet ezek hatályának és egymással való viszonylatainak a vizsgálatára. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága mérvadó joggyakorlatának bemutatása és értékelése körében rámutat a két bírói fórum eltérő prioritásaira, és az ebből eredő kihívásokra, dilemmákra. Szóba kerül, hogy uniós relációban a gyermekjogok milyen kötelezettségeket keletkeztetnek az Unióra és a tagállamokra, mennyiben harmonizált e terület, milyen mértékben épít, illetve hagyatkozik a vonatkozó nemzeti szabályozásokra. A legfrissebb változások körében külön foglalkozik a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet (ún. Brüsszel IIa) revíziójával, hasznos támpontokat nyújtva az e rendeletet felváltó, 2022. augusztus 1-jétől alkalmazandó új uniós jogszabály főbb hozadékainak a megértésére nézve. Ezenkívül kitér a közelmúltban hatályba lépett, a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek gyermekjogi vonzataira is.
A könyvet főként a tematika iránt érdeklődő jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen a nemzetközi családjoggal, uniós joggal, alapjogokkal, illetve gyermekjogokkal foglalkozó, illetve erre nyitott jogászoknak (ügyvédeknek, bíráknak, kormánytisztviselőknek, kutatóknak, egyetemi oktatóknak, jogtanácsosoknak), valamint gyermekvédelmi szakértőknek – gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt – ajánljuk.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről