Gyimesi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából

88 oldal, 32 kortárs szerző, barát, néhány elárvult, önmagába visszaforduló vonal, de elég-e mindez arra, hogy megemlékezzünk, még életében emléket állítsunk egy embernek, pályatársnak, Gyimesi László barátunknak, aki közel negyvenöt éve részese a hazai, időnként oxigénhiányos irodalmi életünknek. Tucatnyi kötet, versek, regények, színpadi művek, műfordítások kerültek ki a keze alól, miközben mentorként ott állt sok pályakezdő, ma már pályatárs mögött, tudásával segítve, egyengetve útjukat. Egy ember áll látszólag szürkén, szerényen a kereszt árnyékában, olykor mellettünk, felettünk. Csupa szelídség és alázat. És hogy mire jó egy ilyen kötet? Talán egyszer majd egy elárvult könyvtárszoba kopár csendjében egy olvasáshoz szokott kéz végigpörgeti a lapokat és a megfakult oldalakon újra felbukkan az arc, az ember, aki egyszer már lejött közénk a hegyről Botz Domonkos

Mutass kevesebbet