Gyó, ​gyúlj!

Régóta tudtam, hogy könyvet kell írnom a gyógyulásról… Ám egyre halogattam a dolgot, mert azt is tudtam, hogy egy komolyabb betegség megélése nélkül nem lehet hitelesen írni semmiféle gyógyulásról: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni” – mondja a szólás, és bizony legtöbbször igaza van. Én persze nem akartam dudás lenni, és főleg nem pokolra menni… úgyhogy gondoltam, ráér még az a könyv majd olyan 90 éves korom táján, amikor már úgyis előjönnek az idő okozta kopások, meg némi magas korból fakadó bajok. Majd akkor kipróbálom és megírom a gyógyulásról szóló könyvemet, ami a címéből adódóan persze már feltételezi is a boldog végkifejletet :) Aztán a dolgok kicsit más fordulatot vettek, mert sikerült hamarabb szert tenni a kellő tapasztalatra… Így mégiscsak belefogtam a könyvírásba, mert meg akartam tudni, hogy mi magyar igazság egészség és betegség ügyében. Miért vagyunk egyáltalán betegek? Hogyan lehet meggyógyulni, ha már megbetegedtünk? Kinek higgyünk? Melyik gyógyító hiteles? Melyik diéta használ? Van-e csodás gyógyulás? És mindezt ráadásul úgy akartam megtudni, hogy szokásom szerint a magyar nyelvet, a jelképeket és a rovásjeleket „faggattam”…

Mutass kevesebbet