Gyula város története I-II. + Gyula város oklevéltára

Dr. Scherer Ferenc. Gyula város története. I.-II. kötet. I. kötet: A földesúri város. II. kötet: A rendezett tanácsú város. + Kiegészító kötetként: Dr. VEress Endre: Gyula város oklevéltára. (1313-1800.) Gyula, 1938. Gyula M. város kiadása (Stephaneum Nyomda). 478 p. + 8 t.; 469 + 1 t. (színes) + 1 kihajtható térképmelléklet; XII + [2] + 500 p. + 7 t. Előszó: "Helyi történetírásunk. E munka keletkezésének története. A 129 éven át tartó török uralom, illetve a Gyula vára visszafoglalásáért vívott harcok tabula rasa-t teremtettek Békés vármegyében. Három évvel a vár visszafoglalása után az udvari kamara tiszttartója végigjárta a Körös mentén eső falvakat, de Gyulaváritól Szentandrásig egyedül Békésen talált tíz embert. A hosszú török uralom alatt megyék és városok holléte ment feledésbe. A XVIII. század elején a nagyszombati egyetemen azt tanították, hogy Torontál megye valamikor a Túr és a Sebes-Körös között terült el, tehát Békés megye északkeleti részével volt határos. Csáky Miklós váradi püspök földrajzi munkáját javított kiadásban szándékozott közrebocsátani s ezért 1747-ben Békés megye tisztikarához fordult felvilágosításokért. Felszólításából kitűnik, hogy Torontál megyét még mindig szomszédosnak tartotta Békéssel, pedig ekkor már közkézen forgott Timon Sámuel tudós jezsuita munkája, melyben Torontált a Tisza mellékére, Temes és Bács megyék közé helyezi. Hübner Staats-Lexikona 1722-ben úgy tudta, hogy Gyula város a felsőmagyarországi Bihar megyében fekszik. Bél Mátyás geográfiai kompendiumába is számos téves adat csúszott be. Szerinte közvetlenül a vár alatt Németgyula terül el, de az idetelepített németek nem bírták megszokni az éghajlatot s alig néhány él még közülük. Nem puszta véletlen, hogy ilyen körülmények között Petik Ambrus (+ 1790) gyulai katolikus magyar kántor-tanító a geográfia művelésére vállalkozott. Gyula város rövid leírása, mellyel kiemelte lakóhelyét az ismeretlenség homályából, 1782-ben az Ungarisches Magazin második kötetében látott napvilágot. Ugyanebben az évben a Bél Mátyás-féle Compendium Geographicum kiadója arra kérte a megyei tisztikart, hogy helyesbítse a Békés megyére vonatkozó adatokat." A harmadik kötet: Scherer Ferenc Gyula város története című két kötetes művének kiegészítő, oklevéltári forrásdokumentumokat tartalmazó kötete. Különálló mellékletként helyreigazítás-lappal. Kiadói egészvászon kötés dombornyomott keretes fedlappal, rajta Gyula város körfeliratos aranyozott címerével, mint középdísszel, feliratozott könyvgerinccel, (vitorlás hajót ábrázoló, gyári védjegy-vízjellel ellátott) belívekkel.

Mutass kevesebbet