Hadak útján I-II.

Sándor József László szülővárosában, Székelyudvarhelyen él. Több évtizednyi kutatómunka és adatgyűjtés után alkotta meg élete művét, a HADAK ÚTJÁN című, a hunok nagy össztörténelmét tárgyaló könyvét. A szerző az alábbiakat vallja magáról: „Kora ifjúságomtól fogva megkedveltem a történelmet, megismerni a múltat, felderíteni a rég letelt évezredek történéseit. A több évezredet felölelő hatalmas világtörténelemből egy rendkívüli érdekes és izgalmas korszakra összpontosítottam: a népvándorlás korára. Főképp a népvándorlás második része érdekelt, az ún. türk korszak. Felcsigázták érdeklődésemet a keletről nyugatnak törő, Ázsiából Európába igyekező harcias, hódító szellemű, Eurázsia sorsát és történelmét más mederbe terelő lovasnomád népek vándorlása. E népek történelmének tanulmányozása során kitárulkozott előttem a világtörténelem egyik legnagyobb és legrégibb, de minden idők legharciasabb, az utolérhetetlen sikereket felmutató hun népnek a közel négy évezrednyi korszakra kiterjedő csodálatos történelme. Nem csak nagyszerű eredményeiért szerettem meg a hun történelmet. Ehhez a vonzalomhoz döntő módon hozzájárult a magyarságban élénken élő hun-magyar rokonság, a hun-avar-magyar folytonosság, és a hunoktól való leszármazás dicső eredettudata. A több mint egy évezreden keresztül töretlenül és sziklakeményen fennálló régi meggyőződés újból bebizonyítást nyer, újból a felszínre jut igazi eredetünk, és feledésbe merül a magyarságra rákényszerített, a valódi múltunkat és történelmünket meghamisító, már rég elavult és népszerűtlen finnugor eredetszemlélet. Minden népnek a múltja képezi az alapot, a múltra épül a jövő, s amely népnek nincs múltja, nem lesz jövője sem. Nekünk magyaroknak hatalmas és dicső múltunk van, nem vagyunk rászorulva, hogy múltat találjunk ki vagy múltat lopkodjunk össze magunknak. Egy párhuzamot vonok: egy képet egy élő fa jelképez, s ennek a fának a gyökerei jelentik a nép múltját. A mélyre nyúló erős, egészséges és jól megkapaszkodó gyökerek a fának élettel teli, dús lombkoronát és gazdag terméshozamot biztosítanak, s ez a lombkorona és terméshozam mutatja a nép jövőjét. Minden nagy múlttal rendelkező nép örök időkig élni fog. A múlt elfelejtése vagy megtagadása megbocsáthatatlan bűnt jelent. A múltat mindig és mindenhol élénken fenn kell tartani, terjeszteni és felejthetetlenné tenni az utánunk következő nemzedéked számára. Amelyik nép elfelejti saját történelmét, azt a népet elfelejti a történelem."

Mutass kevesebbet