Hajvédők

Kishont ​Ferenc a háború végén nekilátott feljegyezni a hajvédő mozgalom krónikáját, és már Ephraim Kishonként zárta le a kéziratot: valahol Európában. A kopaszkérdés e mély értelmű tárgyalásának természetesen van köze az 1938 utáni évek magyarországi eseményeihez. Mégis elmondható, hogy akár a híres filmben, valahol Európában történnek a dolgok, mi több, valahol a világban. A kopaszkérdés nem – csak – a közép- és kelet-európai zsidókérdés parafrázisa, hanem az indonéziai kínaikérdésé, az angol gyarmatbirodalmi hindukérdésé, a szerbiai bosnyákkérdésé, a boszniai horvátkérdésé, a törökországi örménykérdésé és a görögországi törökkérdésé, a közép-afrikai hutukérdésé és tutszikérdésé és így tovább. Minden pontján a világnak akad olyan nemzeti, vallási vagy akár szőrzetbeli kisebbség, akinek üldözése révén egy csoport pénzhez és hatalomhoz juthat, és a mozgalomtól a pogromig vezető fejlődésmenet igencsak hasonlít egymásra. Kishont Ferenc könyve tehát csöppet sem vicc, hanem éppolyan aktuális politikai tanulmány, mint Swift könyve volt Gulliver utazásáról a bölcs lovak országában.

Mutass kevesebbet