Halálfélelem

Több Robin Cook könyvet is olvastam már. Mindegyik teljesen lekötött és izgalmas témát boncolgatott, de valahogy a történet befejezése sosem volt az író erőssége. Fogta, és összecsapta a történetek végét, mintha az már nem számítana (holott általában ott derült fény arra, mi miért történt). Na ezzel a könyvvel végre nem éreztem ezt. Teljesen jó lezárást kapott, minden meg lett magyarázva, nem maradt bennem egy csepp hiányérzet sem. A történet maga eléggé megrázó volt. Általában ha olvasok, szeretem beleélni magam a történtekbe….de ebbe nem volt jó érzés. Elég durvára sikeredett az öregedési folyamatok leírása, a rengeteg haláleset és szenvedő ember. A vége elég nyilvánvaló magyarázat lett, és igazából akár a mai világban is történhetne ilyen dolog (vagy történik is???..ki tudja. )

Emlékszem, amikor először olvastam, akkor még nagyon az elején voltam az olvasási karrieremnek, nagyjából az első 5-8 olvasmányom között volt. Akkor nagyon tetszett. Másodjára olvasva, már sokkal több könnyvel a hátam mögött, kicsit már unalmasabbnak éreztem, mert hát mégiscsak egy 1988-as könyvről van szó. Az azóta eltelt 35 év alatt pedig váloztak a könyvek izgalmi faktorai, és ami 1988-ban egyedi és izgalmas és borzongató volt, 30 év elteltével már nem biztos, hogy megüti azt a szintet, amit az új könyvek.