Halálnál is rosszabb

Ebben azönéletrajzi kötetében Kurt Vonnegut, a fekete humorú humanista mindenről és mindenkiről leszedi a keresztvizet elsősorban saját magáról. Ő, az örök kétkedő sokszor az elérzékenyülésig ellágyul, ha kisebb vagy nagyobb családjáról van szó az utóbbin természetesen a világmindenség értendő, amelynek sorsa mindenekfelett aggasztja. Előadásainak, önéletrajzi írásainak, interjúinak, barátok és rokonok írásainak kaleidoszkópszerűen tarka és változatos válogatása ez a könyv egy szenzációsan érdekes író és ember szemérmes és egyben gátlástalan kitárulkozása. Kijelentem most is, amit már többször mondtam és leírtam, hogy Drezda felgyújtása révén a szövetségesek egyetlen centiméterrel sem tolták előrébb az állásaikat. Egyetlen fogoly sem szabadult ki egyetlen mikroszekundumnyival előbb a náci lágerekből. Csupán egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom. Nem rabolom az idejüket olyan sorsokkal, amelyek éppen csak hogy rosszabbak a halálnál. Például, ha az ellenség elfoglalná az országunkat, de nem értenék a mi csodálatos gazdasági rendszerünket, és a légitársaságaink meg a traktorgyáraink mind csődbe mennének, és az amerikai milliók, akik dolgozni szeretnének, nem találnának maguknak állást. Vagy olyan ellenség kezére jutnánk, amelyik túl zsugori, és nem gondoskodna az idős emberekről, sem a gyermekekről. Vagy olyan ellenség szállna meg minket, amelyik semmi másra nem hajlandó költeni, csak a harmadik világháborúra való készülődésre. Ezek mind olyan megpróbáltatások, amelyekkel együtt tudnánk élni bár Isten ne adja.

Mutass kevesebbet