Halhatatlan élet

Az 1940-ben alkotott Halhatatlan élet Nyírő József kisebbségi tematikájú regényei közé tartozik, azt ábrázolja, hogy a jóravaló székely nép sorsát hogyan nyomorította meg a román fennhatóság, az idegen hatalom önkénye, és amaz miként várja, reméli, álmodja a "magyar világ" beköszöntét. A játékos, tréfás, majd elkomorodó, drámai hangvételű epizódokból építkező regény az udvarhelyszéki Bojzás Küs Dani életének legfontosabb szakaszát követi nyomon: az életrevaló fiatalember családalapításának történet. A mű első felének cselekménye a siheder Bojzás szerelme a törékeny termetű, dolgos kezű Péter Anikóval; a könyv felezőpontján aztán szerencsésen egybekelnek a jegyesek; a második felében pedig közös életküzdelmüket jeleníti meg az író, éspedig ama mondandójának kifejtésére, hogyha hagyják a székelységet megbírkózni a természet mostoha körülményeivel, e dologra és örömre termett nép paradicsommá varázsolná Erdélyt, ám az idegen hatalom elnyomása pusztulásba, tragédiákba viszi életét. A regény vissza-visszatérő motívuma, hogy a fiatal házasokat minden ismerős, rokon, barát a nagybetűs Élet örömeivel kegyegteti, Dani és Anikó azonban hamar megtapasztalja, hogy az élet küzdelmek sorozata, ahol ugyan föl-föltűnik némi futó öröm, de maradandó emléke a kudarcra ítélt emberi erőfeszítéseknek marad. Nyirő több emlékezetes epizódban jeleníti meg az élet iszonytató drámáit, a szegénység, a kilátástalanság, a gyermekhalál rémisztő és fölfoghatatlan sorsverését, és a román hatalom fölösleges sanyargatásait. Előbb ízes-góbés humorú epizódok garmadáját adja elő, s az olvasó elámul az író nyelvi leleményeinek kifogyhatatlan sokaságán, ahogyan fölidézi csavaros eszű hőseinek évődését, párbeszédeit, kalandjait és kivált furfangos észjárásukat, ám a kacagtató fordulatok szinte észrevétlenül átváltanak a végzet, a drámai sors megjelenítésébe. A tragikus vég ellenére Nyirő mégis azt mondja - és hiteti el olvasójával -, hogy az egyes ember elpusztulhat, a nemzet, a székely-magyar nép elpusztíthatatlna.

Mutass kevesebbet