Halhatatlan szerelem

A régi mitológiák Istennek, központi Napnak, perzselő és elperzselő kozmikus energiának s egyúttal a legédesebb és legveszedelmesebb földi-emberi hatalomnak tekintették a Szerelmet. A modern lélektan és biokémia reálisabb szavakkal, de talán mindörökké eredménytelenül próbálja újrafogalmazni mindazt, amit az emberi agy és szív kíváncsisága, hálája, rettegése és fantáziája szimbolumokban és képekben már rég kifejezett. Nincs ige, amely magába sűríthetné a Szerelem tetteit; nincs főnév, amely, mint csodálatos edény, tartalmazhatná a csoda anyagát; nincs jelző, amely idegen volna tőle vagy megmutathatná tulajdonságait. Az elmélyülő költői gondolat és érzés lát titkokat és sejt törvényeket; a festő színnel, vonallal és árnyalattal próbálja földi képekben rabul ejteni a tündér megfoghatatlanságot; de hol a Szem, amely szembe tudna nézni magával a Nappal? Akik mégis belenéztek, gyönyörű káprázatokat vagy megsemmisítő sötétséget láttak. Ez a könyv ilyen káprázatokból áll. A művészet szentlelke vezette a tollat és ecsetet, hogy szóban s képben legalább valamit megformálhasson a tündöklő Titokból és belőlünk, akik e Titok szemlélői és szolgái vagyunk.

Mutass kevesebbet