Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek?

Zala megye valamikor az ország legelzártabb, legelmaradottabb vidékei közé tartozott- A felszabadulást megelőző időkben a rossz útviszonyok miatt ősztől tavaszig szinte megközelíthetetlen volt a szelíd dombok lábánál és hátán meghúzódó sok apró kis falucska, melynek lakói jobban megőrizték a nép érzésvilágát kifejező népdalokat énekes-zenés népszokásokat, gyermekjátékokat és mondókákat, mint a fejlettebb országrészek lakói. A távolságok ugyan nem óriásiak, de az őszi esőzések beálltától tavaszig a szinte járhatatlan utak éppen abban az időben zárták határaik közé a kis falvak lakóit, amikor a munka szünete időt adott volna a szórakozásra, kultúrálódásra. A fiatalság ilyen vágyait csak a kukoricafosztáskor, tollfosztókor, fonóban, lakodalmakon tudta kielégíteni. Ilyenkor csendültek fel a nagyszülőktől tanult, más faluban hallott, katonaságtól hozott vidám és szomorú nóták, balladák, mesék, tréfás és tragikus történetek. Itt alakultak, csiszolódtak és még most is formálódnak azok a gyöngyszemek, amelyeket Zala népköltészetének, népzenéjének hívunk. Zala megye - népzenei szempontból - az ország egyik legsajátosabb, legérdekesebb tája. Nem véletlen, hogy népzenekutatóink kezdetben a magyar nyelvterület határai mentén gyűjtötték legértékesebb népdalaikat. E területekhez tartozik Zala megye is. Zala a Bartók Béla által meghatározott első zenei dialektus-területnek, a Dunántúlnak része; ezen belül is elsősorban a déli, másodsorban a nyugati rész dallamkincse jellemző rá, tehát lényegében azonos Baranya, Tolna, Somogy megyéével, 'kisebb mértékben pedig Vas és Veszprém megyéével. összeállításom az 1977. évi Zala megyét veszi alapul, amely részben több, részben kevesebb a Bartók idejében, ezer éven át fennálló megyeterületnél. Több azzal a kilenc gazdag hagyományú községgel, melyek 1949-ig Somogy megye csurgói járásához tartoztak, de kevesebb Jett a Veszprém megyéhez csatolt balatoni járásokkal és a Jugoszláviához került muraközi és Mura-balparti területekkel. Sok olyan népdal él most is a nép ajkán - főleg új stílusú -, amely országszerte ismert, mi mégis a sajátunknak érezzük, mert szövegében, s kis mértékben dallamában, ritmusában, előadásmódjában sajátosan zalai. E tanulmányban szeretném bemutatni Zala népdalkincséből azokat, amelyek csak megyénkben kerültek elő, a jellegzetesen déldunántúliakat és az országosan ismertek közül a legszebb zalai változatokat.

Mutass kevesebbet