Hamu és mamu

Szilágyi Ákos új könyve tíz tanulmányon keresztül mutatja be az orosz avantgárd történét. Hogyan születik meg a cári rendszerben a polgári társadalom létjogát vitató művészet, s válik az októberi forradalom eszméinek élharcosává, hogyan szorítja a húszas-harmincas évek fordulóján a sztálini diktatúra először a szellemi élet perifériájára, majd egyszerűen a némaságba, vagy a megsemmisülésbe? A szerző külön tanulmányt szentel a kor legjelentősebb művészeinek Majakovszkijnak, Hiebnyikovnak, Pilnyaknak, Paszternaknak kiemelve életművük ellentmondásait, eddig figyelmen kívül hagyott értékeit. Az egyes tanulmányok elméleti újdonsága mellett a kötet egész szemlélete eltér az avantgárdról írott szokványos munkáktól. Szilágyi nem kirívó irodalmi különcségként mutatja be a korszakot, amelynek ott és akkor ugyan helye és funkciója volt, ám önmagát koncolta fel, hanem mint a kulturális (irodalmi) tradíció elengedhetetlen részét, ami attól kap kivételes jelentőséget, hogy vele kezdődik az a magatartás és szemlélet, ami egyedül adekvát a XX. század művészetében. E szemlélet mibenlétének keresése, kutatása hatja át, teszi egységes egésszé a tanulmányokat. A kötet különös jelentősége, hogy ilyen mélységű munka Magyarországon nem csak az orosz, de semmilyen avantgárdról nem jelent meg. E tíz tanulmány, bízunk benne, segít tisztázni az avantgárddal kapcsolatban felmerült kétségeket, problémákat, s így az olvasónak segítséget nyújt irodalmunk korszerű áramlatainak könnyebb be- és elfogadásához is.

Mutass kevesebbet