Hanele

"Megrendítő olvasmány, egy délután egy ültömben végigolvastam... ha teli is van néprajzi vonatkozásokkal... ez irodalmi mű. Irodalmi alkotás a javából!" - írta Ortutay Gyula Láng Györgynek egy magánlevélben a Hanele című regényről. A Tamás-templom karnagya és más népszerű könyvek szerzőjének hagyatékában maradt ránk a Hanele. Látszólagosan idilli környezetben játszódik a regény, a Kárpátalja világ zajától rejtett falvaiban: Gyertyánligeten és Nagybocskón. Együtt éltek a ruszinok, magyarok, románok, szlovákok és szidók, küszködve a nehézségekkel, békés egyetértésben. Pedig nem is akármilyen különbségek jellemezték ezeket a népeket: eltérő vallási törvények és hagyományok, eltérő szokások. Igaz: nem keveredtek össze, de nem is ellenségeskedtek addig, amíg a világháborúk és a gazdasági válságok hisztériája, fanatizmusa idáig el nem szivárgott. Láng György regényének Hanele, a korán árvaságra jutott zsidó lány a főhőse. Kálváriajárása megdöbbentő: szegénysége, rongyossága, ragyássága miatt elébb csak megtűrt, később megvetett lesz. Pedig - amíg van miből - segíteni próbálja őt a hitközség, a ruszin favágók, Rozsma Mátyás főerdész. vagyontalansága, kiszolgáltatottsága azonban szinte az elállatiasodásig űzi Hanelét: a hitközségben ki akarják átkozni, mert nem tartja be a törvényeket, tréflit, azaz nem kósert eszik, hogy éhen ne haljon, és elszánja magát arra is, hogy áttér a pravoszláv hitre, mert Podluszki Cyril feleségül venné, mindenekelőtt dolgossága miatt. De "pátfogásukért" cserébe könyörtelen ellenszolgáltatást követelnek tőle a ruszin favágók is: nőiségében részvét nélkül megalázzák. Nem csoda hát, hogy Hanele elfásul. Vágyai a puszta létfönntartásig hatolnak csupán: falni mindent, ami ehető. Láng György megrázó regénye Hanele élettörténetén keresztül néprajzi hitelességgel mutatja be e kárpátaljai népek életét, szokásait is.

Mutass kevesebbet