Bednanics Gábor Bengi László Kulcsár Szabó Ernő Szegedy-Maszák Mihály

Hang és szöveg Költészettörténet kérdések a lírai modernségben

Ajánlja ismerőseinek is!

(0 vélemény)

A tanulmánykötet a magyar költészet történetét a 19. század végétől a 20. század közepéig tekinti át. Az egyes tanulmányok jelentős életművek és műalkotások példáira összpontosítanak, elsősorban a magyar irodalmat tartva szem előtt, de a világirodalmi távlatra is ügyelve. A szerzők az időszak fontosabb költői törekvéseit taglalva, az alkotások értelmezése során a lírai modernség alakulástörténetének újragondolására tesznek kísérletet. Nem enciklopédikus fölsorolás a cél, hanem a klasszikus modernség, az avantgárd, a késő modern és kitekintésszerűen a posztmodern művészi-poétikai jellemzőinek és összefüggéseinek a megvilágítása. Az egységes, ugyanakkora a szövegértelmezések gyakorlatán keresztül rugalmassá csiszolt és nyitott korszakértelmezés az oktatás igényeit is tekintetbe veszi, és mindenekelőtt a felsőoktatásban hasznosítható műelemzéseket foglal magában.

Kiadó:: Osiris Kiadó
Kiadás éve:: 2003
Kiadás helye:: Budapest
Nyomda:: Kaloprint Kft.
ISBN:: 9633893569
Kötés típusa:: ragasztott papír
Terjedelem:: 549
Nyelv:: magyar
Méret:: Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:: Irodalom irodalomtörténet

Kulcsár Szabó Ernő — Molnár Gábor Tamás — Szirák Péter
Alakzatváltások az irodalmi modernségben 7
Tolcsvai Nagy Gábor
A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben
(Történeti tipológiai vázlat) 26
Szegedy-Maszák Mihály
A mű befejezettségének ábrándja: töredékszerűség
Vörösmarty költészetében 62
Mesterházy Balázs
„Meines Anfangs erinnr ich mich nicht"
(A szimbolikus szerkezetek problematikája
Goethe korai lírájában) 72
Eisemann György
A „befagyott emlékezet" és a „világfolyás"
(Vajda János: A kárhozat helyén) 129
Török Lajos
A szubjektum nyomában
(A lírai szerep kérdése Ady Endre
A föltámadás szomorúsága című költeményében) 151
Menyhért Anna
Az „énem"-e? — Az „én" neme
(Szerep és én viszonya Babits Mihály költészetében:
Régen elzengtek Sappho napjai) 164
Molnár Gábor Tamás
Költőiség, köznapiság, konvenció
(Kosztolányi Dezső: Oszi reggeli) 187
Oláh Szabolcs
Az arcképfestőről, aki fogalmakkal bíbelődik,
de amit mond, csupa test
(A régi magyar szövegeket olvasó Kosztolányiról) 202

Bónus Tibor
Avantgárd, történetiség, szubjektum
(A ló meghal a madarak kirepülnek értelmezéséhez) 226
Bartal Mária
„és még mindig kérdezem: Hol vagy?"
(Énkonstrukciók József Attila három szövegében) 268
Hansági Ágnes
Diszkusszió nélküli vita: néma-játék
(A Klárisok-vita mint hatástörténeti paradigma) 291
Dobos István
Az újraírt költői képek olvasásának
szubjektumszemléleti implikációi 309
Lörincz Csongor
A medializálódás poétikája: esztétizmus
és kései modernség
(Hofmannsthal, Babits, József Attila) 317
H. Nagy Péter
Identitásképző csataterek
(Ady — Domonkos) 390
Kulcsár Szabó Ernő
A líra kinetográfiája és az én kívülhelyezése
(A mozgás „írhatóságának" avantgárd
és későmodem technikái) 408
Peter Zajac
Vladimír Holan és a második modernség 426
KulcSár-Szabó Zoltán
Poétika és poetológia
(Gottfried Benn) 439
Varga Tünde
Vizuális nyelv — nyelvi vizualitás:
Ezra Pound Image-fogalma 509
Zsadányi Edit
Az elveszett hangok nyomában
(Gertrude Stein: Tender Buttons) 528