Hannibál föltámasztása / Ezek az évek 1914-1933

"A hadifogságos tanár hazajön, ír egy értesítői programértekezést a zámai csatáról, azt fejtegeti benne, hogy mi lett volna a világból, ha Hannibál győzött volna, akadémiai pálmát vár, parlamenti interpellációt kap, a »sémi világeszme propagálásáért«; mivel senki a kerek világon el nem olvasta a tanulmányát, maga az interpelláló sem, öngyilkos akar lenni, de a felesége megsúgja neki az örvendetes titkot, és erre megnyugszik abban a hitben, hogy majd a fia fogja föltámasztani Hannibált, aki a civilizációt képviseli a barbár katonákkal, Rómával szemben. - Ez a meséje Hannibál föltámasztásának" - írta Móra Ferenc Supka Gézának 1924-ben. "A Szegedi Napló megszűnése után, főként a szabadkőművesek Budapesten megjelenő napilapjába, a Világba dolgozik. 1911-ben ő maga is a szabadkőművesek sorába lépett. Nevét már eddig is ismerték, de valójában most, a húszak években kapcsolódik be a fővárosi napilapon keresztül az élő irodalom vérkeringésébe. Írásait most ismerik meg szélesebb körökban. A Világ megszűnése után a Magyar Hírlap lett a fóruma" - olvasható publicisztikai tevékenységének színteréről A magyar irodalom története hatodik kötetében. Az ezek az évek Móra Ferenc 1914 és 1933 között írt vezércikkeinek válogatott gyűjteménye.

Mutass kevesebbet