Haraszty István

A Műcsarnok és az Ernst Múzeum évek óta folyamatosan mutatja be az 1960-as évek második felében indult „nagy generáció" művészeinek életművét. Tót Endre, Szentjóby Tamás, Frey Krisztián, Hencze Tamás, Molnár Sándor, Baranyay András után most Haraszty István következik. Harasztyt a nagyközönség elsősorban a hozzá kapcsolódó anekdoták és utánozhatatlan humorral megáldott személyisége révén tudja megközelíteni, míg a szakmabeliek a kinetikus művészet magyar variánsának megteremtőjét tisztelik benne. Legendássá vált Haraszty indulása: nem művésznek készült, hanem lakatosnak - innen hihetetlen anyagismerete, sőt „piacismerete" (vagyis hogy honnan lehet ingyen vagy fillérekért különböző anyagokat és alkatrészeket beszerezni). Európai hírű pár négyzetméteren felépített, elektromos és elektronikus „elvarázsolt kastély"-szerű lakása és műterme, fantasztikus szerszám- és gépparkja. Számtalan történet kering a művészek és művészettörténészek körében arról, hogy miként javította meg pár mozdulattal és egy pénzérmével Nicolas Schöffer „high-tech" mobiljának méregdrága érzékelőjét, hogyan tört borsot Aczél György orra alá, hogyan működtette illegálisan a demokratikus ellenzék sokszorosítógépét, vagy hogyan adta el Soros Györgynek a nullákat összeadó elektromos számológépét. Mivel - „autodidakta" és „amatőr" lévén - nem vették fel a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába, ő maga nem járult hozzá felvételéhez, amikor már könyörögtek neki.

Mutass kevesebbet