Hat izgalmas, mozgalmas, dolgos és eredményes esztendőt tudhat magáénak Magyarország az Európai Unióban. Uniós csatlakozásunk ugyanis hatalmas esélyt, valódi lehetőséget teremtett ahhoz, hogy a közösségi fejlesztéspolitika eszközeit jól és eredményesen használva évtizedes hátrányokat küzdhessünk le. 2004 májusa jelentős változásokat hozott a fejlesztéspolitikában. Az úgynevezett előcsatlakozási alapokat - a Phare, az ISPA és a Sapard pályázati rendszereit - felváltották a Strukturális Alapok, idehaza az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai. Ez a változás sokkal több uniós támogatást, sokkal jelentősebb fejlesztési forrásokat, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb feladatot és nagyobb felelősséget is jelentett pályázóknak és pályáztatóknak. Tanulási időszak volt a 2004-2006-os időszak a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, és tanulási időszak volt a pályáztató intézményeknek is. Magyarország pedig éltanuló volt, jól teljesített a fejlesztéspolitikában: elsősorban a pályázók szorgalmának köszönhetően az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretét sikerült felhasználnunk, fontos és szép fejlesztéseket és programokat megvalósítva szerte az országban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának már egy megújult intézményrendszerrel, új pályázati eljárásrendekkel, összességében egy egyszerűbb és pályázóbarátabb rendszerrel kezdhettünk neki. Olyan intézményrendszerrel, amelyben minden korábbinál több feladat hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az új struktúrában - a központi közigazgatásban úttörő módon - minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a partnerség intézményrendszere, és hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések folyamatos láncolatával közös üggyé, közüggyé tudtuk tenni a fejlesztéspolitikát Magyarországon.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv történelmi lehetőséget és hatalmas forrásokat jelent Magyarországnak, a magyar pályázóknak. Olyan nagyságrendű fejlesztési forrásokat, amelyeket okosan kell felhasználnunk, okosan kell befektetnünk ahhoz, hogy ne csak 2013-ig, hanem sokkal hosszabb időszakra megalapozzuk vele az ország fejlődését. Azt a fejlődést, amelyben a világgazdasági válság az elmúlt időszakban bizony komoly törést hozott. Az elmúlt hónapok eredményeit látva meggyőződéssel mondhatjuk: az európai uniós forrásokat sikerült eredményesen használnunk a válságkezelésben is, a munkahelyek megőrzése, az építőipar talpon maradása, a vállalkozások forráshoz jutása érdekében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai kétségkívül segítettek mérsékelni a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezőtlen hatásait, és a most zajló fejlesztések megalapozhatják azt, hogy a válságot követően egy versenyképesebb, lendületesebben fejlődő ország lehessen Magyarország, hosszú távon is meghatározó súllyal és szereppel a régióban.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről