Hatósági eljárásjog a közigazgatásban

Name: Hatósági eljárásjog a közigazgatásban
Availability: InStock
Author: Patyi András
ISBN: 9789639950870

Patyi András - Hatósági eljárásjog a közigazgatásban, Budapest 2012 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

2 340 Ft

3 900 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

146

hűségpont

Hogy működik az alku?

2 730 Ft

3 900 Ft

30%

Könyvünk főleg az egyetemi jogászképzés és a közigazgatási képzések céljait szolgálja. A részben kicserélődött szerzőgárda a 2009-ben megjelent „Közigazgatási hatósági eljárásjog" könyv anyagát az időközben megjelent és hatályba lépett jogszabályi változások alapján újította meg. Átvezettük a 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény okozta alapelvi változásokat is. A kötet szerzői három egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársai. Munkánk során segített bennünket az, hogy nemcsak a tárgy egyetemi oktatói, hanem valamennyien a közigazgatási joggal foglalkozó gyakorló szakemberek is vagyunk, illetve voltunk. Ez a könyv a közigazgatási jog alapfogalmait, alapintézményeit feldolgozó, ugyanezen kiadó által gondozott „Általános Közigazgatási Jog" című könyvvel együtt mutatja be a közigazgatási jog általános részét. Reményeink szerint könyvünket szívesen forgatják majd a közigazgatási gyakorlat szakemberei is és azok is, akik az eljárásjoghoz elméleti igénnyel nyúlnak.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789639950870
Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás éve:	2012
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Stanctechnik Kft.
Borítótervezők:	Stubnya Tibor
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	654
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Közgazdaságtan / Jog, Törvény

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

A szerkesztő előszava 19
I. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS ÉS AZ ELJÁRÁSJOG FOGALMA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE 21
1. Eljárásfajták a közigazgatásban 23
2. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és elhatárolása más eljárásoktól 26
2.1. Fogalmi elemek általában 26
2.2. Hatósági eljárás típusok az általánosság szintjén 27
2.3. Hatósági eljárás és közigazgatási per 28
2.4. A hatósági eljárás meghatározása 30
2.5. Hatósági és nem hatósági eljárások csoportosítása 34
3. A közigazgatási hatósági eljárásjog 36
4. A közigazgatási hatósági eljárás mai rendjének kialakulása Magyarországon 40
4.1. A Kiegyezéstől az 1901. évi XX. törvényig 40
4.2. A közigazgatás „rendezése" és a kodifikáció iránti igény 45
4.3. Eljárásjog az Et. előtti években és az Et (ezt később tévesen Ae.-nek nevezik) 47
4.4. Az Áe. 48
4.5. A Ket. előkészítése és megalkotása 50
4.6. Az első átfogó módosítás 54
4.7. A 2010-es kiigazítás és a 201 l-es újabb átfogó módosítás 58
4.8. Az eljárási szabályok értelme, megsértésük szankciója 60
II. FEJEZET
A HATÓSÁGI ELJÁRÁSI JOGVISZONY FOGALMA ÉS TÁRGYA: A HATÓSÁGI ÜGY 63
1. A Ket. szerinti hatósági eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy 65
1.1. Az eljárási jogviszony általában 65
1.2. A hatósági ügy 67
1.3. A hatósági eljáráshoz kötődő információs- és kapcsolatrendszer 71
2. A tárgyi hatály, mint alkotmányossági kérdés 73
3. Az általános szabályok és a különös eljárási szabályok viszonya 77
3.1. Az általános és a speciális szabályokról általában 77
3.2. A kivett eljárások
3.3. Külön tartott vagy ún. részlegesen kivett eljárások 81
3.4. A privilegizált eljárások 82
3.5. Az egyéb különös eljárási szabályok
3.5.1. Általános jellegű felhatalmazások 84
3.5.2. Speciális jellegű felhatalmazások, a szorosabb értelemben vett szubszidiaritás
4. Az eljárási jogviszony alanyai (a törvény szervi és személyi hatálya) 88
4.1. A hatóságok
4.1.1. Államigazgatási szervek, mint hatóságok 89
4.1.2. Helyi önkormányzati hatóságok 90
4.1.3. Helyi önkormányzatok tisztségviselői és alkalmazottai, mint hatóságok 90
4.1.4. A hatósági ügy intézésére feljogosított más szervek 91
4.1.5. Egyéb szempontok 91
4.2. Az ügyfél 92
4.2.1. Az általános ügyfélfogalom 92
4.2.2. Különös ügyfélfogalom 96
4.2.3. A hatóság mint ügyfél, a kvázi ügyfél jogállás 97
4.2.4. A civil szervezet, mint ügyfél 99
4.3. Ügyfélképesség és eljárási képesség 100
4.4. Jogutódlás a hatósági eljárásban 101
4.4.1. A jogutódlási szabályok jellege 102
4.4.2. Eljárásbeli (határozathozatal előtti) jogutódlás 102
4.4.3. Az eljárás utáni (határozat jogerőre emelkedését követő) jogutódlás 103
4.5. Az eljárás más résztvevői 104
III. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNYOSSÁG KÖVETELMÉNYE ÉS AZ ELJÁRÁS ALAPELVEI 105
1. Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek 107
2. A törvényesség elve és összetevői 110
2.1. A törvényesség elve 110
2.2. A hivatalbóliság elve 110
2.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve 113
2.4. A tényszerűség elve és a döntési korlátok 116
2.5. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv 117
2.6. A kárfelelősség elve 118
3. A tisztességes eljáráshoz való jog és összetevői 120
3.1. A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos alapjai 120
3.2. A tisztességes eljáráshoz való jog a Ket-ben 122
3.3. A törvény előtti egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma 125
3.4. A pártatlan eljáráshoz való jog 127
3.5. Az ügyfélnyilvánosság elve és tájékoztatási kötelezettség 128
3.6. A költségtakarékosság elve 129
4. Az anyanyelvhasználat elve 130
4.1. Hivatalos nyelvek 130
4.2. Magyar állampolgárok által használható nyelvek 131
4.3. Külföldiek nyelvhasználati joga 132
4.4. Kiegészítő szabályok 133
5. A jogorvoslati jog és a Ket. jogorvoslati rendszere 134
5.1. A közigazgatás kontrolljának fogalomrendszere, a jogorvoslat 134
5.2. A Ket. jogorvoslati rendszere 138
IV. FEJEZET
A HATÓSÁG ÉS A SZAKHATÓSÁG AZ ELJÁRÁSBAN (ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK) 141
Bevezetés 142
1. A joghatóságról általában 143
2. A joghatóság magyar ügyfél esetén 145
3. Joghatóság nem magyar ügyfél esetén, eljárás külföldön 146
4. A hatáskör, a hatósági jogkör 148
4.1. A hatáskör és a hatósági jogkör fogalma 148
4.2. A hatáskör megállapítása 149
4.3. A hatáskör-átruházás tilalma 150
4.4. A hatáskörelvonás tilalma 152
5. Az illetékesség (a „területi hatáskör") 154
5.1. Az illetékesség kettős jelentése 154
5.2. Az illetékességi okok 154
6. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés 157
7. Hatásköri, illetékességi összeütközés (vita) 160
8. Az eljárási kényszer 162
9. Az ügyintézési (elintézési) határidő 163
9.1. Az ügyintézési határidő általános mértéke 163
9.2. Eltérő határidők 165
9.3. A „belső" ügyintézési határidő 166
9.4. Az ügyintézési határidő „nettó" jellege 167
9.5. A testületként eljáró hatóságokra irányadó határidő 168
9.6. A határidő meghosszabbítása 170
9.7. Az ügyintézési határidő túllépése 171
10. A hatóság (a közigazgatás) hallgatása 174
10.1. A hallgatás jellemzői és következménye 174
10.2. Amikor az ügy nem vonható el 176
11. Az eljárási feltételek relatív áttörése 178
12. Jogsegély a hatósági eljárásban 179
12.1. Belföldi jogsegély (megkeresés) 179
12.2. Nemzetközi jogsegély (külföldre irányuló vagy onnan érkező megkeresés) 181
13. A kizárás 183
13.1. A kizárásról általában 183
13.2. Kizárással érintettek 185
13.3. A kizárási okok 187
13.3.1. Abszolút kizárási okok 187
13.3.2. A relatív kizárási ok 188
13.3.4. A kizárási eljárás és döntés 189
14. A szakhatóság közreműködése 192
14.1. A szakhatóságokról általában - a szakhatósági modell 192
14.2. A szakhatósági állásfoglalás 193
14.3. A szakhatósági konfliktusok és egyeztetések 195
14.4. A sajátos eljárási szabályok és a szakhatósági eljárás-megszüntetés 197
V. FEJEZET
AZ ÜGYFÉLRE ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZEREPLŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 199
1. Az ügyfél képviselete 201
1.1. A képviseletről általában 201
1.2. A törvényes képviselet 203
1.2.1. A szervi törvényes képviselet főbb esetei 204
1.2.2. A magánszemélyeket érintő törvényes képviselet 205
1.3. A képviselet sajátos módjai 205
1.4. A meghatalmazotti képviselet és a jogi képviselő 206
1.4.1. A meghatalmazott 206
1.4.2. A jogi képviselő 208
1.5. Az ügygondnoki képviselet 209
1.6. A képviseleti jogosultság vizsgálata és a meghatalmazott visszautasítása 210
1.7. A hatósági közvetítő 211
2. Az eljárási cselekményekre irányadó határidők számítása 215
2.1. A határidők j ellemzői 215
2.2. A kezdet és a vég 217
3. Igazolási kérelem 220
3.1. Az igazolás jogorvoslat-e? 220
3.2. Az igazolási kérelem benyújtása 221
3.3. A kérelem tartalma 223
3.4. Az igazolás joghatása 223
3.5. Fellebbezés az igazolás során 224
4. Az eljárás irataiba való betekintés 225
4.1. Bevezetés 225
4.2. Az ügyfél iratbetekintési joga 226
4.3. Más résztvevők és harmadik személyek iratbetekintési joga 228
4.4. A megismerés és az anonimizálás szabályai 229
4.5. A döntések közzététele 233
5. Az idézés 235
5.1. Az idézés fogalma 23 5
5.2. Az idézés helye, ideje 236
5.3. Kimentés és egyéb szabályok 238
5.4. Engedetlenség az idézéssel szemben 238
6. Az értesítés 241
7. Az eljárás akadályozásának következményei 243
7.1. Az eljárási bírság fogalma, jellemzői 243
7.2. A törvényben meghatározott, bírsággal sújtható jogellenes mozzanatok 243
7.3. A bírságszankció szubjektív oldala 246
7.4. A bírság összege, kiszabása 247
7.5. A többletköltség megfizetésére kötelezés 248
7.6. A közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi alapjai 248
7.7. A helyszíni bírság 250
7.8. Az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai 251
VI. FEJEZET
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSI FELTÉTELEK 253
1. A hatósági eljárás szakaszai, az eljárás tagozódása 255
2. Az eljárás megindításának módjai 257
3. Az eljárást megindító kérelemre vonatkozó főbb szabályok 260
3.1. Az akarati elv és a „nem-kérelmek" 260
3.2. Formai kérdések és a kérelem visszavonása 263
3.3. A teljes kérelem és a hiánypótlás 265
3.4. A kérelem előterjesztésének helye és a közreműködő hatóság 268
4. Az eljárás megindítása hivatalból 271
5. Értesítés az eljárás megindításáról 272
6. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 276
6.1. Az eljárási előfeltételek (akadályok) megjelenése 276
6.2. Az elutasítás módja és okai 277
7. Az eljárás megszüntetése 282
7.1. A megszüntetés eljárási jellege 282
7.2. Kötelező megszüntetési okok 283
7.2. Lehetséges megszüntetés 287
7.3. A megszüntető végzés problémái
8. Az eljárás felfüggesztése
8.1. Cél és hatás
8.2. Okok
9. Az ideiglenes biztosítási intézkedés
VII. FEJEZET
A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA ÉS A BIZONYÍTÁS 297
1. A tényállás tisztázása 299
1.1. A hivatalbóli eljárás elve
1.2. A tényállás-tisztázás fogalma 299
1.3. A tényállás tisztázásának célja és módjai 300
1.4. A tényállás-tisztázás hiánya 300
2. A bizonyítási rendszer alapfogalmai 302
2.1. A bizonyítás fogalma 302
2.2. A kötött és a szabad bizonyítási rendszer 302
2.3. A bizonyítás tárgya 303
2.4. A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher 305
2.5. A bizonyítási eszközök és a bizonyítékok 306
3. Lefoglalás a tényállás tisztázása során 307
3.1. Lefoglalás foganatosítása 307
3.2. A lefoglalt dolog őrzése 308
3.3. A lefoglalt dolog értékesítése 308
3.4. A lefoglalás megszüntetése 309
4. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége 310
4.1. A nyilatkozattételhez való jog 310
4.2. Adatszolgáltatási kötelezettség 311
4.3. A hatósági adatkérés korlátozása 312
5. Irat 313
5.1. Az irat fogalma, típusai, beszerzésének szabályai 313
5.2. Az okiratok 313
5.3. A külföldön kiállított okirat és a nem magyar nyelvű okirat és irat;
az aránytalanul nehezen beszerezhető irat 316
6. A tanú és hatósági tanú 318
6.1. A tanú fogalma és kötelezettségei 318
6.2. Akizáró okok 319
6.3. A tanú meghallgatása 321
6.4. A hatósági tanú és a védett tanú 322
7. Szemle 323
7.1. A szemle fogalma és fajtái 323
7.2. Értesítés a szemléről 324
7.3. A szemle lefolytatása 325
8. Szakértő 327
8.1. A szakértő kirendelése és a szakértő kiválasztása, valamint a kizáró okok 327
8.2. A szakértő kötelezettségei és jogai 328
8.3. Az igazságügyi szakértő feladata, a vizsgálat és a szakértői vélemény 329
9. Tolmács 331
10. Adatok zárt kezelése 332
11. Tárgyalás és közmeghallgatás 333
11.1. A tárgyalás 333
11.2. Közmeghallgatás 334
12. Egyezségi kísérlet 336
12.1. Az egyezségi kísérlet esetei 336
12.2. Az egyezségi kísérlet következményei 337
13. Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, közös jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 338
14. Bizonyítékok ismertetése 341
14.1. A bizonyítékok ismertetésének célja és feltételei 341
14.2. A bizonyíték ismertetés mellőzése 341
VIII. FEJEZET
A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK 343
1. A hatósági döntés jogviszonytani alapja és jogi hatása 345
1.1. A hatósági döntés összefüggése a közigazgatási eljárások fogalmával 345
1.2. A hatósági döntés tartalma, jogi hatása a közigazgatási jogviszonyok szempontjából 347
1.2.1. A hatósági határozat összefüggése az anyagi jogviszonyokkal 348
1.2.2. A határozatok anyagi jogi hatása - anyagi jogviszonyok 349
1.2.3. A végzés összefüggése a közigazgatási jogviszonyokkal 350
1.3. A hatósági döntés helye a közigazgatási cselekmények (aktusok) rendszerében 351
2. A hatósági döntés jogi kötöttsége 353
2.1. Jogilag teljesen kötött, mérlegelési lehetőség nélküli hatósági döntés 354
2.2. Mérlegelési jogkörben hozott hatósági döntés 354
2.3. Méltányosság 356
3. A hatósági döntés formája, alaki kellékei, szerkezete és főbb tartalmi elemei 357
3.1. A határozat alaki kellékei és csoportj ai 358
3.1.1. Az alakszerű határozat 358
3.1.2. A nem alakszerű (alakszerűtlen) határozat 361
3.2. A végzés alaki kellékei és csoportjai 363
3.2.1. Alakszerű végzés
3.2.2. A nem alakszerű végzés 364
3.3. A végzések csoportosítása a jogorvoslat szempontjából 364
4. A hatósági szerződés 365
4.1. A hatósági szerződés létrejötte 366
4.2. A hatósági szerződés alanyai 367
4.3. A hatósági szerződés tartalma 367
4.4. A hatósági szerződés módosítása 368
4.5. A szerződésszegés 368
4.6. A szerződés érvénytelensége, a szerződés megszűnése teljesítés nélkül 370
4.7. A polgári jog szabályainak alkalmazása 370
IX. FEJEZET
A SEMMISSÉG KÖZIGAZGATÁSI A HATÓSÁGI ELJÁRÁSJOGBAN 371
1. A semmisségi szabályok jogi természete 373
2. A semmisségi okok 376
3. A semmisségi okok jogkövetkezménye és időbeli alkalmazhatósága 380
X. FEJEZET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS; A DÖNTÉSEK KÖZLÉSE 383
1. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás közös szabályai 385
2. Hatósági bizonyítvány 388
3. Hatósági igazolvány 390
4. Hatósági nyilvántartás 392
5. A döntések közlése 395
5.1. A közlés általános szabályai, a közlés módja és a közlés napja 395
5.2. Szóbeli közlés 396
5.3. írásbeli közlés 396
5.3.1. Postai úton történő kézbesítés 396
5.3.2. Kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés 401
5.3.3. Hatósági kézbesítő útján történő közlés 401
5.3.4. Közlés telefax útján, személyesen átadott irat útján, valamint elektronikus úton 402
5.3.5. Hirdetményi úton történő közlés 402
5.4. Nyilvános közzététel 404
6. A döntés kijavítása és kiegészítése 405
6.1. A döntés kij avítása 405
6.2. A döntés kiegészítése 406
XI. FEJEZET
A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÉS A HATÓSÁGI FELÜGYELET ALAPKÉRDÉSEI 407
1. Az ellenőrzés és a felügyelet fogalma, típusai 409
1.1. Az ellenőrzés 409
1.2. A felügyelet 409
1.3. A felügyelet és az ellenőrzés típusai 410
2. A hatósági ellenőrzés a jogérvényesülés rendjében, a hatósági ellenőrzés, mint a jogérvényesítés eszköze 416
2.1. Jogérvényesülés - hatósági ellenőrzés 416
2.1.1. Önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés - hatósági ellenőrzés 416
2.1.2. Jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés - hatósági ellenőrzési jogviszony 418
2.1.3. A hatósági ellenőrzés a hatósági (felügyeleti) anyagi jogviszony tartalmában 418
2.1.4. Összefoglalás 419
4. A hatósági ellenőrzés hatálya alá tartozó hatósági döntések 422
5. Hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 425
5.1. A hatósági ellenőrzés típusai a hatósági felügyelet keretében 426
5.1.1. Altalános j ellegü hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 426
5.1.2. Speciális jellegű hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 427
5.1.3. Piacfelügyelet - piacfelügyeleti ellenőrzés 429
5.2. A hatósági ellenőrzés - hatósági felügyelethez kapcsolódó - típusainak összefoglalása 434
6. A hatósági ellenőrzés sajátos fogalmi-tartalmi elemei és alapvető céljai 436
7. A Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó „általános" szabályozása 438
7.1. A hatósági ellenőrzés megindítása, tárgya, az ellenőrzés alá vont jogalany 438
7.2. A hatósági ellenőrzés eszközrendszere, a hatóság jogosítványai 439
7.3. A helyszíni ellenőrzés 441
8. A hatósági ellenőrzés során, illetve eredményeként hozható hatósági aktusok 443
XII. FEJEZET
JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK KÉRELEM ALAPJÁN 447
1. A jogorvoslati eljárások jellemzése 449
2. A fellebbezés 451
2.1. A fellebbezéssel megtámadható döntések 451
2.2. A fellebbezésre jogosultak, lemondás a fellebbezési jogról, a fellebbezés visszavonása 453
2.3. A fellebbezési határidő és a fellebbezés előterjesztése 454
2.4. A fellebbezés benyújtásának joghatása 455
2.5. Intézkedések a fellebbezés alapján 456
2.6. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján 458
2.7. A fellebbezési eljárás 459
2.8. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságok 461
2.9. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat, valamint az újrafelvételi eljárás különbségei 464
2.9.1. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat 464
2.9.2. A fellebbezés és az újrafelvételi eljárás 466
3. Az újrafelvételi eljárás 467
3.1. Az újrafelvételi eljárás benyújtásának feltételei, határideje 467
3.2. Az újrafelvételi eljárás korlátai 467
3.3. Az újrafelvételi eljárás lefolytatása 468
3.4. Az újrafelvételi eljárás, illetve az újrafelvételi eljárás során hozott döntés joghatása 469
4. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás 470
XIII. FEJEZET
A BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS A KÖZIGAZGATÁSI PER ALAPJAI A HATÓSÁGI ELJÁRÁSJOGBAN 471
1. Közigazgatási bíráskodás, bírósági felülvizsgálat 473
2. A bírósági felülvizsgálat szabályozása az eljárási törvényben 475
3. A hatósági eljárásban igénybe vehető bírósági felülvizsgálat alkotmányos jelentősége 477
4. A közigazgatási hatósági eljárás és az eljárásjog fogalma és a bírósági felülvizsgálat általános j ellemzői 480
5. Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme 482
6. A bírósági felülvizsgálat főbb eljárási szabályai - a közigazgatási per 485
6.1. Az általános szabályok alkalmazása és a XX. Fejezet hatálya 485
6.2. A legfontosabb résztvevők: bíróság, felperes, alperes 486
6.2.1. Az eljáró bíróság megállapítása 486
6.2.2. A perindítási jogosultság 487
6.2.3. Az alperesre vonatkozó szabályok 488
6.3. A kereset, a kereseti kérelemhez kötöttség, keresetváltoztatás, végrehajtás felfüggesztése 488
6.4. Bizonyítás, tárgyalás 490
6.5. Perorvoslatok 491
7. A közigazgatási nemperes eljárások 494
XIV. FEJEZET
A HIVATALBÓL! DÖNTÉS-FELÜLVIZSGÁLAT 497
1. A döntés módosítása, visszavonása 499
1.1. Hivatalbóli módosítás-visszavonás és a fellebbezési kérelem alapján történő módosítás-visszavonás 500
1.2. A hivatalbóli módosítás-visszavonás és az anyagi jogi visszavonás-módosítás elhatárolása 500
1.3. A visszavonás-módosítás alapvető jellemzői 5 01
1.4. A módosításra, visszavonásra irányuló döntés-felülvizsgálati eljárás 502
1.5. A módosítás, visszavonás típusai 503
1.6. A visszavonás, módosítás feltételrendszere 504
1.7. A módosításra-visszavonásra irányuló döntés-felülvizsgálati eljárás eredményeként hozható aktusok és a jogorvoslat 506
2. A felügyeleti eljárás 509
2.1. A hatósági eljárás feletti felügyelet és a felügyeleti szerv 509
2.2. A hatósági eljárás, illetve a hatósági döntések feletti felügyeleti jogkör tartalma 511
2.3. A felügyeleti eljárás általános jellemzői 512
2.5. A megsemmisítés-megváltoztatás feltételei 513
2.6. A felügyeleti eljárás eredményeként hozható aktusok és a jogorvoslat 515
2.7. A teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezése 518
2.8. A felügyeleti eljárás összefüggése más jogorvoslatokkal 518
XV. FEJEZET
ÜGYÉSZI FELLÉPÉS 521
1. Az ügyész feladatai a közigazgatási eljárásban 523
2. Az ügyész közigazgatási eljárásjogi helyzete 525
3. Az ügyészi feladatok az Alaptörvényben és az Ujütv-ben 527
4. A közérdekvédelmi ügyészi hatáskörök 529
5. Az ügyész hatósági eljárási feladatainak szabályozása 531
6. Az ügyészi fellépés (felhívás és perindítás) feltételei 533
7. Az ügyészi felhívás címzettje és feladatai 534
8. Az ügyészi felhívás joghatásai 535
XVI. FEJEZET
JOGERŐ ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN 537
1. A jogerő jogelméleti fogalma 539
1.1. A j ogerő j ogtörténeti fogalma 539
1.2. A j ogerő normatani fogalma 539
2. A jogerő jogdogmatikai fogalma 542
2.1. Alaki jogerő, vagy a határozat megtámadhatatlansága 543
2.2. Anyagi jogerő, vagy a határozat megváltoztathatatlansága 546
2.3. A jogerő, mint a határozat végrehajthatósága 548
3. A jogerő fogalma a közigazgatási jogon kívül 550
4. Jogerő és végrehajthatóság a közigazgatási hatósági eljárásban 552
4.1. A közigazgatási határozat alaki jogereje 553
4.2. A közigazgatási határozat alaki jogerőre emelkedésének joghatásai 556
4.3. A közigazgatási határozat alaki részjogereje 556
4.4. A közigazgatási határozat anyagi jogerejét befolyásoló tényezők 557
4.5. A közigazgatási határozat anyagi jogerejének beállása 559
4.6. A közigazgatási határozat végrehajthatósága 560
4.7. A közigazgatási határozat előzetes végrehajthatósága 561
4.8. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának felfüggesztése 562
4.9. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának elévülése 563
4.10. A közigazgatási végzés jogereje és végrehajthatósága 564
XVII. FEJEZET
A VÉGREHAJTÁS A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN 567
1. A közigazgatási végrehajtás fogalma, feltételei és folyamata 569
1.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma 569
1.2. A közigazgatási végrehajtás során alkalmazandó jogszabályok 570
1.3. Vagyoni és személyi végrehaj tás 571
1.4. A végrehajthatóság feltételei 572
1.5. A végrehajtás, mint a közigazgatási hatósági eljárás szakasza 573
1.6. A végrehajtás folyamata 573
2. A végrehajtás megindítása 574
3. A végrehajtást foganatosító szervek és a végrehajtás foganatosításának módjai 575
3.1. A végrehajtást foganatosító szervek 575
3.2. A végrehajtás foganatosításának módozatai 576
4. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 578
4.1. Biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, valamint a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás 578
4.2. Munkabérre vezetett végrehajtás 580
4.3. Ingó végrehaj tás 581
4.4. Ingatlan-végrehajtás 583
4.5. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 583
4.6. Fizetési kedvezmény pénzfizetési kötelezettség végrehajtása során 585
4.7. Késedelmi pótlék 586
4.8. Önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben kiszabott közigazgatási bírság végrehajtása 587
5. Meghatározott cselekmény végrehajtása 588
6. Meghatározott ingóság kiadása 590
7. Külföldi határozat végrehajtása és magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása 591
7.1. Külföldi határozat végrehaj tása 5 91
7.2. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása 592
8. A végrehajtás felfüggesztése 593
9. A végrehajtás megszüntetése 596
10. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 598
11. Ideiglenes biztosítási intézkedés, biztosítási intézkedés 600
11.1. Az ideiglenes biztosítási intézkedés 600
11.2. A biztosítási intézkedés 600
XVIII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG 603
1. Az eljárási költség fogalma 605
1.1. A Ket. szerinti eljárási költségek 605
1.2. Az eljárási illeték 606
1.2.1. Az illeték megfizetésének szabályai 607
1.2.2. Az illeték visszatérítése 607
1.2.3. Az illeték megfizetése alóli mentesülés esetei 608
1.3. Az igazgatási szolgáltatási díj 609
1.4. Az egyéb eljárási költségek 609
2. Az eljárási költség viselése 612
2.1. Az eljárási költségek viselésének általános szabályai 612
2.2. Az egyéb eljárási költségek előlegezése 612
2.3. Az eljárási költségek viselésének további szabályai 613
2.3.1. Ellenérdekű felek közötti költségviselés 613
2.3.2. Hatóságok közötti költségelszámolás 614
2.3.3. Egyes bizonyítási cselekmények költségeinek viselése 614
2.3.4. Kötelezettség megállapítása és végrehajtás esetén való költségviselés 614
3. Az eljárási költség viselésére vonatkozó hatósági döntés 615
4. A költségmentesség 617
4.1. Alanyi költségmentesség 617
4.2. Tárgyi költségmentesség 618
XIX. FEJEZET
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS, ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS 619
1. Az e-kormányzat fejlődése az Európai Unióban és hazánkban 621
1.1. Az EU „e-gov" politikájának fejlődése 622
1.2. Az e-kormányzat Magyarországon 625
2. E-közigazgatás és a hatósági eljárásjog kapcsolata 626
2.1. Az e-ügyintézés új rendszere 2012-től 626
2.2. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapelvek 627
2.3. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás 629
2.3.1. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás fogalma 629
2.3.2. Az ügyintézési rendelkezés 631
2.3.3. A kézbesítési szolgáltatás 631
2.3.4. A biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás 632
2.3.5. A hatósági szolgáltatás 632
2.3.6. Ügyfél-regisztráció 633
2.4. Azonosítási követelmények az elektronikus ügyintézésben 633
2.4.1. Az azonosítás 633
2.4.2. Az elektronikus aláírás 634
2.5. Elektronikus kapcsolattartás, tájékoztatás 635
XX. FEJEZET
AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK 637
1. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárások szabályai a Ket. rendszerében 539
1.1. Az új X/A fejezet rendszertani megítélése 639
1.2. A egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozás háttere 539
1.3. Az Ebktv.-ből „átemelt" szabályok megítélése 642
2. Az egyenlő bánásmód követelménye és az Ebktv. 544
3. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárása 545
4. Az egyenlő bánásmód követelmények megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények 553
5. Az adatkezelésre vonatkozó különös szabályok 655