Hazai tudósítások

"Jót akarunk mindnyájan, de annyi felé csapván, és ily gyenge erővel küszködvén, semmire sem megyünk." Kultsár István 1825-ben papírra vetett sorai akár a század első évtizedeinek tömör jellemzését is adhatják. Valóban, nemegyszer érezhetett hasonlóan a levélíró, aki ekkor már 19. éve újságszerkesztő, a Pestre centralizálódó irodalmi élet egyik központi alakja, a magyar nyelvű színjátszás, a tudományok ügyének kitartó pártfogója. Ez a sokoldalú, tevékeny ember 46 évesen, több mint húszesztendei "vidéki" tanárkodás után telepedett meg Pesten: még ugyanebben az évben, július 2-án megjelenik magyar nyelvű újságja, a Hazai Tudósítások első száma. Kultsár, a kiadó-szerkesztő felismeri, hogy a tájékoztatáshoz, ismeretterjesztéshez és a nemzeti kulturálódáshoz elengedhetetlen egy magyar nyelvű újság. "Meggyőződvén arról, hogy az újságok kiváltképpen való eszközei lehetnek a nyelv és a tudományok elterjesztésének s emellett azt nagy méltatlanságnak tartván, hogy a haza kebelében, ahol két német, egy deák újság írattatik, éppen az uralkodó nemzetnek nyelve láttassék elnémulni, végre az egész országnak az utolsó pozsonyi gyűlésen a nyelv felemeltetése iránt kijelentett óhajtását szívemre vévén, magamat itt az ország közepén a nemzetnek tanultabb részének számára magyar újság írására határoztam" - írja 1806. május 20-án Pest vármegyéhez intézett kérelmében, amelyben segítségért folyamodik. Ugyanis Bécsben sikerült a lapengedélyt megszereznie, de a Helytartótanács a hazai tudósítások-at szó szerinti értelemben vette, és nem engedélyezte még azt sem, hogy a híranyag akár csak a birodalomra kiterjedjen. Ez a szigorú megkötöttség 1808-ban szűnik meg. Ekkortól a lap címe Hazai és Külföldi Tudósítások.

Mutass kevesebbet