Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás

A ​házi befőtt nemcsak konzervált gyümölcs, hanem a termesztés, a szüret élményének megőrzése, s ha kert nincs is, jóleső emlékek felidézése a szülői házról, a gyermekkorról. Elfelejtett ízeket és hangulatokat elevenít föl a régi „befőzés”, szinte misztikus szertartásokat: a szilvalekvárfőzést az udvaron, a lobogó tűz feletti üstben. Ott állt a család legidősebb nőtagja hajnaltól napestig a nagy keverőfával, és vigyázott, nehogy egész télen kozmás lekvárral kelljen enniök a lekváros derelyét és a gombócot. Körben a füvön ültek a gyerekek, kis tányérokkal az ölükben, sűrűsödési fokonként kapták a kóstolót, és lesték, hogy megáll-e már az üstben a fakanál. A mai háziasszony azonban leegyszerűsített, tudományos felismeréseken alapuló eljárásokkal tartósítja a gyümölcsöket, a zöldséget „konyhalaboratóriumában”, mert nem tud lemondani télen a csillogó üvegtál látványáról, tele ropogós cseresznyével, sötétpiros meggyel, zöld ringlóval, fehér körtével és a kemény húsú őszibarackkal. Így minden együtt van, ízek és illatok pompás kavalkádja. Az egészséges táplálkozás elmaradhatatlan elemei télen a tartósított zöldségek és gyümölcsök: befőttek, gyümölcsízek, dzsemek, szörpök, gyümölcskocsonyák, gyümölcslevek és gyümölcsborok. Ezek elkészítéséhez nyújt segítséget a sikeres német könyv fordítása, a vitaminokat legjobban megkímélő, gyors, egyszerű eljárások ismertetésével. Gazdag receptgyűjtemény egészíti ki az elméleti részt, nem feledkezve meg az egyes fajták gyógyhatásairól sem. És hogy a férfiaknak is kedvezzen, szakszerűen és részletesen magyarázza el a gyümölcsborok házi előállításának technológiáját.

Mutass kevesebbet