Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez (reprint)

Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez (reprint) - Kohn Sámuel - Régikönyvek
(0 vélemény)

Tizenkét országból származnak a szerzői, és nyolc évszázadot ölel fel a keletkezési ideje annak a harminchárom forrásműnek, amelyből Kohn Sámuel összegyűjtötte könyve anyagát. Az eredeti mű - amelynek most reprint kiadását veszi kézhez az olvasó - 1881-ben látott napvilágot, azt megelőzően a szerző részletekben tette közzé kutatási eredményeit a Történelmi Tár 1879 - 1881. évfolyamaiban. Itt jelentek meg először az egykori rabbik, zsidó krónikások és utazók feljegyzései és utalásai Magyarországról és lakóiról. E mű célja, amint az előszóból megtudjuk, nem a zsidó vagy a magyarországi zsidó történetekre vonatkozó források kiadása volt, hanem olyan adatok közzététele, amelyek héber nyelven zsidó szerzőktől Magyarországra vonatkoznak, tehát a magyar történetírás számára nyújtanak ismereteket. A szerző, Kohn Sámuel, a Pesti Izraelita Hitközség egykori főrabbija, egyik legjelesebb és iskolateremtő hatású történetírója Magyarország zsidóságának. Történetüket 1526-ig megírta, a folytatás nagy részét pedig előkészítette. Ugyancsak neki köszönhetjük az erdélyi szombatosok históriájának és teológiájának alapvető feldolgozását.

Sorozatcím:
Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata
Borító tervezők:
Hodosi Mária
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1990
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
ISBN:
9630556766
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
168 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 23.00cm
Súly:
0.30kg
Kategória:
Bevezetés 1
Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról és régi s ujabb lakhelyeikről. 940 körül 3
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül 10
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl 24
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl 44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt 45
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen 45
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői 47
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon 47
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül 49
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül 51
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül 53
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül 55
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül 56
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt 58
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt 60
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504. 62
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt 63
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523. 65
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454) 65
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456. 68
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518. 69
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése 70
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül 75
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt 82
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül 84
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096 84
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja 85
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575. 86
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai 87
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096. 88
A nikápolyi ütközet. 1396. 89
Brankovics György Magyarországba menekül 90
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet 91
A belgrádi ütközet. 1456. 92
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik 92
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja 94
Szörény várának eleste. 1524. 94
A mohácsi vész. Szulejmán Budán 94
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529. 95
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532. 95
Katzianer veszedelme 95
A János király halála után történtek 96
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542. 96
Pest városának sikertelen vívása. 1542. 97
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543. 97
Fráter György a törököktől elpártol 97
Fráter György megöletik 97
Teufel veresége 97
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai 98
A zsidók 1348-ban Magyarországról kiűzetnek 98
Zsigmond király a töröktől megveretik 98
Zsigmondot a hussziták megverik 99
Báthory István lengyel király 99
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik 100
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek 101
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586. 104
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591 107
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592. 108
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955. 109
Albert császár 109
V. László halála 109
Mátyás király 109
A mohácsi vész. II. Lajos 111
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved 111
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után 112
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648. 114
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657. 115
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. 117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670. 117
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget 118
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek 118
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik 119
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik 119
Budai orvosok. 1676. 121
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le 122
Buda a lángok martaléka lesz. 1669. 122
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak 123
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685 124
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686. 129
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686. 131
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687. 137
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692. 140
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734. 142
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése 144
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában
Név- és tárgymutató 160

Kohn Sámuel

Kohn Sámuel  további könyvei

50%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 2008
Antikvár könyv
800 Ft 400 Ft
50%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
480 Ft 240 Ft
40%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1969
Antikvár könyv
1 600 Ft 960 Ft
legjobb ár
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
400 Ft 200 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...