Hétköznapi élet Kádár János korában

"Figyeljék a kezemet, mert csalok" - mondta Rodolfo, a kiváló bűvész, előadásainak kezdetén. Valóban, a látszat csal: a mindennapok történelmének sokféle arca és sokféle emlékezete volt, van, és sokféle illúzió kötődik hozzá, különösen a Kádár-korszakhoz. Napjainkban sokak emlékezete szerint ez olyan kor volt, amelyben mindenki jól élt vagy legalábbis megélt. Olyan kor volt, amikor a második világháború befejeződését követő, a katasztrofális hiánnyal és sok-sok nélkülözéssel jellemezhető egy-másfél évtizedet követően már majdnem mindent lehetett kapni a boltokban, és amikor majdnem mindenki úgy élt, ahogy akart. Majdnem - ez a kulcsszó a korszak megértéséhez. Látszat és illúzió - talán a Kádár-korszak mindennapjainak legfontosabb jellemzői. A Kádár-korszak "majdnem"-ének megértéséhez természetesen a Rákosi-korszak megismerése is elengedhetetlenül fontos. Történeti értelemben a Kádár-korszak 1956-ban kezdődött, és 1989-ben ért véget. A rendszerváltozás előtt a történelmi szakirodalom éles cenzúraként kezelte 1956-ot, kiemelve azt, hogy Kádár János hatalomra kerülésével egy egészen más korszak vette kezdetét. 1956 forradalmának korszakos jelentőségét és hatásait nem vitatva rá kell mutatni arra, hogy az 1956-63 közötti időszak a politika, a gazdaság és a társadalomirányítás terén egyaránt igen erős kontinuitást mutat az 1948-56 közötti időszak gyakorlatával. Ezt az újabb történeti kutatások egyértelműen bizonyítják. (Rainer M. János, 2004.) Ezért könyvünkben nem mereven, 1956-tól, a Kádár-korszak történeti értelemben vett kezdetétől foglalkozunk témánkkal, hanem kitekintünk az ezt megelőző, 1945 és 1956 közötti időszakra is.

Mutass kevesebbet