Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Hidrológia és hidrometria EGYETEMI TANKÖNYV

Hidrológia és hidrometria - Németh Endre - Régikönyvek
Hidrológia és hidrometria - Régikönyvek Hidrológia és hidrometria - Régikönyvek Hidrológia és hidrometria - Régikönyvek Hidrológia és hidrometria - Régikönyvek Hidrológia és hidrometria - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:
1954
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémia Nyomda
Kötés típusa:
fűzött papír
Terjedelem:
662+32 képtábla
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 18.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Előszó
Bevezetés
I. r é s z. Meteorológiai alapismeretek

A) Meteorológiai műszerek
1. flöntérők (termométerek)
2. Légnyomásmérők (barométerek)
3. Légáramlások megfigyelésére szolgáló műszerek
4. A levegő nedvességtartalmának mérésére szolgáló műszerek
5. A párolgás mérésére szolgáló műszerek
6. A légkör (tőgazdálkodásával kapcsolatos időjárási elemek mérésére szol-
gáló műszerek. (heliográf, aktinométer, pyrheliométer, albedomiter)
7. Kondenzációs jelenségek megfigyelésére szolgáló műszerek és eljárások
(köd, harmat, dér, zúzmara, eső, hó és jég)
8. Meteorológiai állomások

8) Mérési eredmények feldolgozása
Lokális és szinoptikus feldolgozás ; középértékek, anomáliák ;
időjárási és éghajlati térképek; makroklíma, mikroklíma és mezoklima

G) Az időjárási elemek között fennálló összefüggések
Troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra ; napsugárfás és légáramlá-
sok közötti összefüggés. Állandó és esetleges szelek ; tengeri és
parti szél ; monszunszél ; hegyi és völgyi szél ; passzát és anti-
passzát szelek ; ciklon és anticiklon ; helyi szelek ; időjárási fron-
tok ; párolgás összefüggése a hőmérséklettel és széllel

I I. rész. Hidrológia

I. Alapfogalmak és alapjelenségek
A víz megjelenési formái. A hidrológia felosztása
1. A víz körforgása a földön
Vadfizus és juvenilis vizek ; hidrológiai év ; vízháztartást mérlegek
2. A csapadékviszonyok vizsgálata
Esőintenzitás ; csapadékösszegvonal (esőkarakterisztika) és inten-
zitásvonal. Az intenzitás változása az esőidőtartammal ; éghajlati
valószínűségi függvény ; esőgyakoriságok. Az intenzitás változása
az eső hatásterületével és a tengerszint feletti magassággal
3. A leesett csapadék további sorsa
Vízmennyiség, vízhozam ; csapadékmennyiség, csapadékhozam ;
Vízválasztó, vízgyűjtő terület; pillanatnyi és mértékadó vízhozam ;
fajlagos vízhozam ; Bogdánffy, Iszkovszki és Korbély táblázatai ;
a vízgyűjtő területre hullott csapadékmennyiség számítása több


csapadékmérd állomás adataiból. Lefolyási tényező és annak havi Folyók jégviszonyai
értékei ; a lefolyási tényező értékének megállapítása Korbély és A jégképződés folyamata Timonov és Altberg szerint ; a jég meg-
Kenessey eljárásai szerint jelenési formái ; jégzajlás, jégborítottsági szám, a jég beállása.

4. Összegyülekezési idő 122 A jégtakaró hatása a sebesség eloszlási görbére és a középsebesség

Vízgyűjtőkarakterisztika. Mértékadó eső. Késleltetés nagyságára ; Kolupaila és Lászlóffy grafikonjai. jégtorlaszok kelet-

5. A csapadék felhalmozódása és annak hatása a maximális vízhozam kezése és azok hatása árvizek levonulására

nagyságára 135

Felhalmozódás hó és jég alakjában ; az erdők hatása ; a természe-

tes tavak és mocsarak hatása ; mesterséges tározóterek ; csapadék-
13) Állóvizek vizsgálata (Limnológia)
tározódás a talajban. A hóborítottság mértéke és tartóssága ;
a hó- és jégtakaró olvadása ; erdő vízgazdálkodási tulajdonságai. 1. Állóvizek keletkezése és fajai

A hóolvadásból lefolyásra kerülő vízhozamok számítása hazai Mocsár keletkezésének feltételei ; tavak keletkezésének okai.

közelítő eljárással és Szokolovszki szovjet tudós képletével. A föld legnagyobb tavai
Iszkovszki és Antonov képletei a minimális vízhozamokra. Vízgyűjtő- 2. Állóvizek alaktani vizsgálata

területek osztályozása a v'lzszállftás módja szerint Parti képződmények ; Veresesagin javaslatai tavak alakbeli meg-

határozására (főtengely, melléktengely, tóhosszúság, partok fejlett-

11. szárazföldek felszíni és földalatti vizei ségi száma). Tükörfelület és víztérfogatgrafikon
3. Tavak vizének mozgásjelenségei és fizikai tulajdonságai
A) Természetes vízfolyások vizsgálata (Potamológia) a) szél által okozott mozgások

b) hirtelen bekövetkezett helyi légnyomásknövekedés okozta vízmozgás
1. Vízfolyások, vizrendszerek 150 c) beömlő illetőleg kifolyó vízfolyás által okozott áramlások és vd-
A földfelszín alakulásának hatása a folyóvölgyek keletkezésére ; színváltozások

tektonikai és eróziós völgyek. Vízmosások, tordák. Glaciális és d) hőmérsékletváltozásból származó áramlások
deflációs völgyek. Időszakos és állandó vízfolyások. Folyók szakasz- e) tavakban végbemenő egyéb fizikai jelenségek (högazdálkodás, jég-

jellege jelenségek ; szín ; oxigéntartalom és oxigénrétegződés)
2. Vízfolyások alaktana 161
Meder, mederfenék, oldalrézsűk, part, partél. Helyszínrajz, kereszt- 4. Állóvizek szerepe a hidrológiai körfolyamatban
szelvények, hossz-szelvény, kanyarulatok és ellenkanyarulatok, át- A víz időleges visszatartása, tározása ; tavak vízháztartási mérlege.
meneti szakaszok ; sodorvonal és középvonal, hajóút. Inflexió Mocsarak vízpazarló, tavak vízszabályozó hatása. A tározódás elmé-
és surflexió ; jó és rossz gázló ; meanderek. A folyómeder helyváltoz- leti grafikus vizsgálata. Tavak befolyása az átfolyó víz minőségére

tatása. Elágazások és fattyúágak. Folyótorkolatok : delta-, töl-

csér- és lagunás torkolat. Hossz-szelvény és helyszínrajz összefüggése;
Fargue alaktani szabályai. Keresztszelvényalakok ; beágyazott és C) Földalatti vizek vizsgálata (Hidrogeológia)

függőmedrek
3. Vízfolyások hidraulikai vizsgálata 179 A hidrogeológia feladatköre. Kőzetek osztályozása vízbefogadó-
képesség és vízvezető képesség szerint
Folyók vízszínének magasságbeli változása ; vízállás fogalma ;
áradás, tetőzés és apadás ; árhullám ; vízjárás ; heves, nyugodt 1. Földalatti vizek származása és megjelenési formáik

és vegyes vízjárású folyó. A vízszínesés változása árhullám levonu- 1. beszivárgó (infiltrációs) vizek ; 2. kicsapódó (kondenzációs)

lásánál ; árhullám ellapulása • mederben való tározódás. A víz- vizek ; 3. mélységből felszálló (profundus) vizek ; 4. kevert vizek ;

gyűjtőmedence kiürülésének törvényszerűsége. A természetes folya- 5. fosszilis vizek. Hidrátburok, higroszkopikus víz, hártyavíz, kapil-

dékmozgás bonyolultságának okai ; párhuzamos vízszálas mozgás és láris víz; talájnedvesség és talajvíz. A talajvíz különböző megjelenési
örvényes mozgás. Sebességeloszlás egy függélyben és az egész kereszt- formái: szabadfelszínű (tulajdonképpeni) talajvíz és feszített tükrű

metszetben ; sebességfelület, víztest, izotachok. Középsebesség talajvíz, helyesebben rétegvíz. Ártézi és leningrádi típusú felszálló
és annak számítása De Chézy képletével ' • nedvesített terület, ned- vizek. A talaj vízszín alakját és helyzetét meghatározó körülmények.

vesített kerület, hidraulikus sugár és sebességi tényező. Ganguillet Talajvízszínvonalak (hidroizohipszák) és talajvízizobatok. Talaj-
és Kutter, Manning, Strickler, Pavlovszki és Bazin képletei a vízszín alakulása vízfolyás közelében ; földárja. Bányanedvesség,

sebességi tényező számítására ; Szribnij táblázata. Keresztirányú hasadékvíz és karsztvíz. Búvópatakok. Karsztvizek osztályozása

áramlások kanyarulatokban. Baer-féle szabály. Áramlás, rohanás (sekély- és mélykarszt, leszálló és támaszkodó karsztvíz, nyílt

és határsebesség. Hordalékmozgató erő és fedett karsztvíz, főkarsztvíz és magas karsztvíz)

4. Vízfolyások fizikai vizsgálata 210 2. Földalatti vizek fizikai és kémiai sajátságai

Hordalékmozgós és mederalakulás 210 Hőmérséklet változása a mélységgel ; geotermikus grádiens ;

Lebegtetett ' és görgetett hordalék ; • a hordalék elaprózódása ; hideg, langyos és hévvizek. Talajvizek keménysége és annak össze-

Sternberg törvénye. A hordalék kiválogatódása szállítás közben. függése a fölös állapotban lévő szénsavtartalommal ; agresszív

A hordalékszállításban mutatkozó változások okai. Felső, középső, vizek. Ásványvizek és gyógyvizek

és alsó szakasz jellegű folyók és folyószakaszok. Lohtin mederállandó- 3. Földalatti vizek mozgásjelenségei

sági tényezője. Kanyarulatok keletkezésének okai A földalatti vizek mozgását befolyásoló erőhatások : nehézségi erő,
A fenékhordalék mozgasa 220 kapilláris erők, folyadék belső súrlódása. Felületi feszültség ; kapil-

A görgetett hordalék mozgása ; mozgó vagy laza fenék és takaró láris emelkedés. Szivárgó mozgás ; Darcy törvénye, szivárgási
réteg ' • határsebességek a hordalékmozgásnál ; kritikus állapot sebesség, szivárgási tényező. Depressziós felület alakjának meg-

Szemeloszlási görbe, fajlagos hordalékhozam határozása Pavlovzki, szovjet professzor nyomán. A talajvízszín
A lebegtetett hordalék mozgása 226 magasságbeli ingadozása. Napi, havi, évi és többéves szakaszosság

A lebegtetett hordalék mozgása ; hordaléktöménység, helyi horda- a talajvízszín ingadozásában. A talajvízszíningadozás összefüggése
lékhozam, izokoncentrációs vonalak a hőmérséklettel. Hasadékvizek mozgása


4. Források és kutak 307 V. Vízhozam mérése

Valóságos és álforrások ; állandó és időszakos források. Források

hőmérsékleti és kémiai sajátságai. Források osztályozása szárma- A) szabadfelszínű vízfolyamok hozamának mérése

zásuk és megjelenési formáik szerint. Források értékelése ; meg-
bízhatósági indexek, vízhozam, hőmérséklet és kémiai összetétel 1. V ízhozammérés köbözéssel 4
tekintetében észlelhető ingadozás szerint. Források gyakorlati 2. Vlzhozammérés danaidával 4

jelentősége ; forrásfoglalás, védterület. Ásott és fúrt kutak. 3. Vlzhozammérés bukóval 4

Kutak vízadóképessége ; leszívási felület. Kutak jelleggörbéi és 4. Vlzhozammérés Venturi-csatornával 4
igénybevehetősége. Talajvízszínsüllyesztés kutakkal vagy talaj- 5. Vlzhozammérés szivornyával
csőhálózattal 6. Pikalov vlzhozamosztásos víztnérdje 4 4
7. Vlzhozammérés sóoldattal való keverés útján 4

III. A tenger 8. V ízsebességméréssel kapcsolatos vízhozammérés 4

1. A világtenger és annak tagozódása 327

2. A tengervíz fizikai tulajdonságai és mozgásjelenségei 327 B) Csövek nyomás alatt mozgó vízhozamának mérése

A tengervíz sűrűsége és annak összefüggése a hőmérséklettel és

a sótartalommal elegyes (brakk-) vizek. Szigetek talajvizének hely- Mérőperem és mérőtorok ; Venturi-cső ; mérőkerekek ; mérő-
zete a tengervízhez képest. A tengervíz mozgásai : árapály vagy szárnyak ; lengőtárcsa ; kerengő dugattyú ; sebességmérés só-

tengerjárás ; a tenger hullámzó mozgása ; tengeráramlások hullámmal ; Gibson-féle mérés 4
3. Középtengerszint 336

A középtengerszint értelmeZése, jelentősége és meghatározása
Mareográfok és a mereogrammok feldolgozása harmonikus ana- VI. Hordalékmérés

lízissel. Vízálláselőjelzések kikötők számára. Különböző tengerek a) Lebegtetett hordalékkal kapcsolatos megfigyelések 4
középtengerszintje közötti eltérések b) A görgetett hordalék mérése 4

IV. Az ember természetátalakító munkájának hatása c) A lebegve-gördülve haladó hordalék mérése 5
a hidrológiai kőrfolyamatra d) Mederanyag-mintavétel 5

Különleges hordalékmegfigyelő (fotoelektromos, akusztikai) műsze-
A vízgazdálkodás jelentősége a társadalmak életében. A vízgazdál- rek. Hordalékminták vizsgálata 5

kodási tevékenység munkacsoportjai. A vízgazdálkodás a termé-

szetátalakító tervek központi kérdése. A Szovjetunió nagy termé-
szetátalakító tervei. A természet rendjébe való beavatkozással járó VII. Jégmegfigyelések és jeges mérések

felelősség 339
A jégtakaró vastagságának mérése. Kásajég vastagságának mérése.
Fenékjég vizsgálatok. Mérés beállott sima jégen 3
I I. r é s z. Hidrometria 342

I. Vízállásmegfigyelések VIII. Hullámmegfigyelések

Vízmércék cél, tartósság, anyag, szerkezet és működési mód szerinti
osztályozásban ; laboratóriumi vízmérőtíík. Vízszínesés megálla- A hullámmagasság meghatározása. A hullám periódusának megálla-
pítása 343 pítása. Bogdanovics hullámmérő eszköze. Suleikin prizmás meg-
figyelője. I.oidisz eljárása a hullámhossz mérésére

II. Vízmélységmérés

Mélységmérés szondarúddal, kötéllel és hangvisszaverődés útján 360 IX. Talajvízszintmegfigyelések

III. Mederfelvétel Talajvízszínmegfigyelő kúthálózat. Thiem-féle mérce. Talajvíz-

állásrajzolók. A talajvíz áramlási irányának meghatározása
Helyszínrajzi felvétel, keresztszelvény-felvétel és szondás tahi-
gráffal való mederfelvétel 370

X. A talajvíz sebességének mérése
IV. A víz sebességének mérése

1. V izsebességmérés úszóval Mérés indikátoranyagokkal és fluoroszkóppal. Mérés ampermérővel.
387 Schlichter eljárása. Thiem-féle tényező. Geofizikai módszerek !
2. V izsebességmérés Pitol—Darcy-csövel 392
3. V izsebességmérés vízalatti köbözéssel 395

4. V ízsebességmérés forgóműves sebességmérőkkel 397
. a) A forgóműves vízsebességmérők leírása 397 I V. r é s z. Hidrográfia

b) Forgóműves vízsebességmérők tartozékai 407
c) A vízsebességmérés végrehajtása forgóműves sebességmérővel 415 A hidrográfia feladatköre ; a vízrajzi szolgálat tevékenysége

d) Vízsebességmérő szárnyak hitelesítése 422
e) Hibaforrások 424
5. Hödrótos vízsebességmérá 1. Adatok gyűjtése és közzététele
429
6. V lzsebességmérés elektrokémiai úton 430 Vízjárási elemekre vonatkozó adatok beszerzése. Vízmércehál6-

7. Az áramlás irányának meghatározása 431 zat. Vízmércék törzskönyvi adatai. Talajvízszfnmegfigyelő kút-

8. A vízsebességmérési eredmények feldolgozása 435 hálózat. Rádiós víZjelzőszolgálat. Napi vízjárási térképek. Árvízi

9. V ízsebességmérés zárt vezetékben 437 ügyeletes szolgálat. Vízfok (hidrográd)


Németh Endre

Németh Endre  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...