Hitler titkos fegyverei

Részlet a könyvből: Az első világháborút lezáró békeszerződések számos, Németországra vonatkozó szankciója között a hadsereg személyi és technikai állományával kapcsolatos megkötések is szerepeltek. Adolf Hitler hatalomra jutását követően azonban a hadvezetés sorra játszotta ki ezeket a korlátozásokat, eleinte civil programoknak álcázva a fegyverfejlesztéseket, majd az évek múlásával egyre nyíltabban, arrogánsan és agresszívan felvállalva azokat. A Heereswaffenamt a harmincas évek második felében nagyon komoly anyagi, illetve humán erőforrásokat fordított a modern harceszközök fejlesztésére, amely eredményeképpen modern kézifegyverek, harcjárművek és repülőgépek születtek a rajzasztalokon, illetve kerültek sorozatgyártásra. Az 1939-1945 között fogant tervek és prototípusok, amelyeket a Harmadik Birodalom hadserege számára készítettek a mérnökök, alapvetően meghatározták a modern haditechnikai fejlesztések irányát. A háború végeztével rengeteg terv, makett, prototípus és félkész harci eszköz került a szövetségesek kezére, akik a későbbiekben előszeretettel tesztelték és alkalmazták az ellenséges haditechnikai kutatások eredményeit. Számos, mára etalonná vált szovjet és amerikai harci eszköz német mérnökök rajzasztalain született meg, mint az AK-47-ként ismerté vált MP44 géppisztoly, a Mig-15 alapjául szolgáló Ta-183, az USAAF deltaszárnyú vadászgépeinek kifejlesztésében fontos szerepet játszó DM-1, vagy a V-22 Osprey alapját képező Weserflug P.1003.

Mutass kevesebbet