Hód és a fekete bárány

A fiatalember a zsebébe nyúlt, és nyitott tenyerén felmutatta a két kis fémdobozt. Megálltak. Az elhárítófőnök kezébe vette az egyiket, és alaposan megnézte. – Nyissa ki, ezredes elvtárs – mondta Balassa. – Hogyan kell ezt kinyitni? – Mint a gyufáskatulyát A nyitott doboz aljában valamilyen kulcs tollazatának benyomata látszott. A másiknak ugyanilyen benyomat volt más mintájú kulcsról. – Gittbe nyomva rögzítették – mondta az ezredes, majd feltekintett beosztottjára – Ezeket honnan vette? – Szántai kócerájában bukkantam rájuk… Azonnal tudtam, hogy igen fontos a részünkre. Ez megmagyarázza Szántainak a kapcsolódását a minket érdeklő ügyhöz. – Minek a kulcsáról készítették ezt a lenyomatot? Balassa hangja közömbösen csengett, amikor megszólalt: – Az egyik Palásti irodájának ajtókulcsáról készült, a másik pedig a lemezszekrény kulcsáról. Bana a meglepetéstől megdermedt. – A lemezszekrény tele van fontos iratokkal. – Persze… Palásti ott tarja az összes dokumentációt ehhez az új eljáráshoz. Bana merően nézte a tenyerében levő fémdobozokat, mintha választ várna azoktól. – Mit kereshetett ez Szántainál? Miért éppen nála volt? Ő szerezte vagy mástól kapta, hogy ennek alapján készítsen másolatot kulcsokat? – kérdezte. – Ezek a nagy kérdések számunkra…

Mutass kevesebbet