Hodegus – Igazságra-vezérlő Kalauz

Pázmány Péter. Hodegus. Igazságra-vezérlő Kalauz. Mellyet írt, és most sok helyen jobbítván ki-botsátot, Cardinal Pázmány Péter esztergami érsek. Nagy-Szombatban, 1766. A’ Jesus Társasága Akademiai Collegiumának Betőivel. [20] + (V-)XVI + 1092 + [8] p. Folio. Negyedik kiadás. Ez Pázmány elsőként 1613-ban megjelent főművének egyetlen XVIII. századi kiadása. Az Igazságra-vezérlő Kalauz katolikus hitvédelmi munka, Pázmány Péter fő műve. A 15 könyvre tagolt mű első fejezetei általános keresztény alapigazságokat tárgyalnak, felekezeti jelleg nélkül: az isteni természet jellegéről, Krisztus méltóságáról, a mártírokról, a prófétákról, a keresztényüldözésekről szólnak. A szerző jó taktikai érzékkel illesztette mindezt a kötet élére, hiszen bármilyen felekezetű olvasó elfogadhatta őket. Csak a harmadik könyv tér rá annak bizonyítására, hogy a római katolikus egyháztól és a pápaságtól elszakadt vallások nem lehetnek igazak és üdvözítőek, ennek következtében az evangélikus és református egyház „tudománya hamis”. A további könyvek és fejezetek már élesen polemikus hangvételűek. Nem kisebb vádakat emel, mint hogy a protestánsok „első mestere az ördög volt”, a jó cselekedetet semmibe vették és kiirtották, felújították az ókeresztény kor eretnekségeit és félreértelmezték a Szentírást. A protestáns dogmaértelmezések cáfolata után Pázmány két függeléket toldott be: az egyikben a mohamedánokról, a másikban a görögkeletiekről igyekszik bizonyítani, hogy egyiküké sem lehet üdvözítő vallás. A cáfolatok után a katolikus dogmatika és egyházszervezet alapelveinek kifejtése következik. Szól a szentekről és Mária tiszteletéről, a szentségekről, az üdvözülésről, a tisztítótűzről, a papi nőtlenség okairól, a pápaságról, miséről, Szentírásról és minden olyan kérdésről, amely a kor hitvitáinak napirendjén szerepelt. Épp ez a „naprakész” frissesség, az érdeklődés homlokterében álló tételek feszegetése kölcsönözte a vaskos fóliánsnak azt az elevenséget, korszerűséget, amely művét mindenféle száraz dogmatikától, szakteológiai munkától élesen elkülönítette, stílusában és mondandójában egyaránt. A Kalauz volt az első olyan Pázmány-mű, amelyre protestáns részről megfelelő szintű felelet sem megjelenése után, sem később nem érkezett. Műve nem csupán a magyar hitvitázó irodalom csúcspontját jelentő teológiai szintézis, hanem az első olyan magyar nyelvű alkotás, amelyik a legnehezebb filozófiai-teológiai kérdésekkel is szembenézett, s olvasóinak hiánytalan világképet igyekezett adni. Korabeli bőrkötésben.

Mutass kevesebbet