Hogyan épüljön Budapest?

Közvetlenül tanulmánykötetünk megjelenése előtt mutatták be Siklóssy László 1930-ban megjelent "Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története 1870-1930" című kötetének díszes reprint kiadását, melyet az "építészek bibliájaként" tartanak számon. Az a kötet a fényes múltról szól, benne Budapest építésének és közigazgatás történetének legfényesebb időszakával ismerkedhet meg az olvasó, megtudhatja, miként vált városunk a kiegyezést követő néhány évtizeden belül a Monarchia második központjává, és hogyan tudta megelőzni fejlődése ütemében - Berlinen kívül - az összes európai nagyvárost. Jelen tanulmánykötet szerzői - mint ahogy a címválasztás is erre utal - a gyökerekhez visszanyúlva a város jövőjéről rendelkeznek vízióval. A mai helyzet sokban hasonlít a kiegyezést követőhöz: újra kell pozícionálnunk Budapestet az "új birodalom", az Európai Unió keretein belül. Versenyhátrányunk a térség fővárosaihoz képest is szembetűnően növekszik. Az önkormányzati rendszer széttöredezett, a szintek között nincs intézményes kapcsolat. Budapest fejlesztési szükséglete és spontán fejlődése túlmutat a város határain, ugyanakkor nincs olyan közigazgatási szint, ahol ez a magasabb közérdek megjeleníthető lenne. Ezért nincsenek előkészített projektek, nincs stratégiai tervezés, s így a város nem fogja elérni az Európai Unió forrásait. A főváros fejlesztése tehát nem önkormányzati ügy: nemzetstratégiai kérdés! Ezért a szerzők, egyetértésben a kötetet támogató szakmai szervezetekkel, kamarákkal és a várost szerető civilszervezetekkel, javaslatot tesznek a legendás városfejlesztő szervezet újbóli felállítására. Természetesen nem lehet a múlt intézményeit egy az egyben lemásolni, a siker érdekében igazodnunk kell a kor követelményeihez, az Európai Unió intézményrendszeréhez. Állítsuk fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát! Az ügyben a civilek és a szakma konszenzusa megszületett. A kötet azt szeretné elősegíteni, hogy a politika is megtalálja a megfelelő választ.

Mutass kevesebbet