Hogyan épült Budapest? (1870–1930)

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870–1930) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. (Előszó: Rakovszky Iván.) Budapest, 1931. Fővárosi Közmunkák Tanácsa (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.) 623 + [1] p. Számos egész oldalas és szövegközti képpel. A műgyűjtő és művelődéstörténész Siklóssy László (1881–1951) egyik legfőbb műve, melyet eredeti dokumentumok alapján írt meg. Forrásértékű alapmű, egyben az első, Budapestről szóló történeti képeskönyv. Részlet: „Ebben a kötetben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetét bocsátjuk a nagyközönség rendelkezésére. Megírására a Közmunkatanács fennállásának 50 éves évfordulója szolgáltatott alkalmat. Mire a tervből valóság lett, a tanács 60 éves fennállásának küszöbét lépte át. Hatvan esztendő akarásainak, sikereinek, csalódásainak és gyakran füstbe ment terveinek történetét találja e lapokon az olvasó. Nemcsak a Közmunkatanács életének külső képét adja, nemcsak vezetőknek, tagoknak, tisztviselőknek váltakozását sorolja fel, hanem föllebbenti a függönyt azokról is, amik a háttérben történtek. Visszatekint a multra, amelynek forrongása és erjedése a Közmunkatanács munkájának megalapozója és megalkotásának elősegítője, belekapcsolódik a fölöttes és társas hatóságok párhuzamos munkájának ismertetésébe. Így a történelmi és logikai összefüggéseknek játékán keresztül látjuk magunk előtt felvonulni Budapest fejlődésének képét és kapunk választ arra a kérdésre, hogy Óbuda, Pest és Budából hogyan épült Budapest?” A szerző, Dr. Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21. – Budapest, 1951. június 19.) író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró, szerkesztő. A pesti egyetemen jogot tanult. A jogi pálya igazán nem érdekelte, ezért inkább a numizmatika, a művészetek, a kultúrtörténet irányába fordult. Később régiségekkel kezdett el foglalkozni. Legelső könyvét a modern magyar éremművészetről írta. 1912-ben indította útjára a később kilenc évfolyamot megélt A Gyűjtő" c. három nyelven íródott szakfolyóiratot, aminek mindvégig a szerkesztője volt. Később megalapította a Gyorsírás- és Sajtónyilvánosság-történeti Múzeumot, ami idővel beleolvadt az Országgyűlés Múzeumába. Első Budapest történetével foglalkozó munkája "A régi Budapest erkölcse I-III." címmel jelent meg. Kiadói egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet