Holdidő

Nemzedékem gyerekkorát a háború szennyezte be, ifjúságát a megkóstolt szabadság és a ránehezedő kemény, majd puha diktatúra tette zűrzavarossá. Ma, némileg bölcsebben, ostobbában, ügynélkülivé válva, vagy makacsul vitézkedve, lassan "történelmi idők" tanúivá leszünk. Ez minden nemzedék útja. Minden idő történelmi idő. Ez a könyv tanúságot akar tenni arról, hogy a tegnapban is volt szerelem, jókedv, alkotás, szellemi tény, ami időnként beragyogta az utólag kizárólag "sötétség birodalmának" hazudott világot. És bőven volt részünk gyötrődésekben, tanácstalanságban, kegyetlenségben és butaságban is, akárcsak ma. Mégis, még mindig szeretünk élni. A portrét választottam műfajul. Őseimről és azokról a korszakra jellemző figurákról írok, akik személyesen is jelentős hatással voltak rám. Művészek, politikusok, misztikusok, filozófusok, szélhámosok arcéle villan fel. Többek között Aczél György, Füst Milán, Gráf Béla, Hermann Imre, Keleti István, Lukács György, Montágh Imre, Pető András, Révai József tekintete, szavai, mozdulatai elevenednek meg, ahogy emlékezetemben, a legszubjektívebb torzításokkal megőrződtek. Csak halottakról írok. Életben lévő hozzátartozóiktól, barátaiktól elnézést kérek.

Mutass kevesebbet