Honnan jöttünk, hol vagyunk, hova megyünk?

Honnan jöttünk, hol vagyunk, hova megyünk? - ezek a könyv címéül adományozott kérdések, amelyeket a szerző Gauguin egyik híres festményétől kölcsönzött, nyugtalanítják a szociológusokat, izgatják a közgazdászokat, nem hagyják nyugodni a futurológusok fantáziáját. Különösképpen aktuálisak a századfordulón, amikor egy mikroelektronikai forradalom hatására letűnőben van a régi és születőben van egy új civilizáció, amikor elmosódnak a nyugati társadalom megszokott körvonalai. A változások láncreakciója nem kerüli el a kapitalista rendszer olyan pilléreit sem, mint technológiai bázisa, nemzeti vagyonának tartalma, a tulajdonformák, a kizsákmányolási módszerek, az állam szerepe, az egymással összecsapó osztályok szerkezete. Ezeknek a korábban ismeretlen társadalmi-gazdasági változásoknak óriási mennyiségű könyvet, cikket, esszét, futurológiai kiadványt, az intézetek, tudományos klubok, alapítványok és társaságok rengeteg speciális kutatását szentelték. Ez a jövő iránti, mondhatnám forró érdeklődés nem szeszély, nem divathóbort és nem véletlen, mindenkit megfertőző hullám. Nem: az eljövendő generációk sorsa, társadalmi helyzete, munkakörülményei, a környezettel és a társadalommal való kölcsönkapcsolata miatti növekvő aggodalom diktálja ezt az érdeklődést, és az egyén sorsa miatti aggodalom, akit maga a történelem állított válaszút elé: vagy a valódi gazdasági és társadalmi szabadság, vagy a - jóllehet puha, lágyan körülölelő, de elháríthatatlan - rabszolgaság, az ember fokozódó elidegenedése, mi több, a lét vagy a nemlét mellett dönt. A Nyugaton élő embert az egymásnak ellentmondó ítéletek, vélemények, következtetések, jóslatok tömkelege veszi körül, amelyek világnézeti káoszba taszítják őt. A történelem egyre gyorsuló irama, az életmód gyakori, gyors változása következtében az ember elbizonytalanodik jövője miatt, gyámoltalanná válik, ami végül a reménytelenség érzésébe megy át. A hullámok szociológiai pesszimizmusban, radikális elkeseredésben, az elképzelhetetlen összeegyeztetésében tornyosulnak - az ipari kapitalizmussal való azonnali leszámolásra irányuló törekvésben és annak gazdasági és katonai erejével szembeni teljes tehetetlenségben, a letűnt civilizációk idealizálásában, a történelem menetének megállítására, visszafordítására, mellékösvényre való terelésére irányuló törekvésekben.

Mutass kevesebbet