Hősök, csalókák, ördögök

A ​mese a Hős története. A hős az ember legszebb teremtménye: mert az isteneket a félelem szülte, a hősöket a félelem-feloldó, iszonyt legyőző emberi bátorság, a diadalmas élni akarás. Az első hősök istenekkel, szellemekkel egyenrangú héroszok voltak. Ők az ember első barátai és jótevői. Földi anyától, de titokzatos isteni apától vagy álcázott isteni asszonytól születtek. Vállukon fényes csillaggal, homlokukon a szépséges nappal, bevilágították az emberiség éjszakáját. Ám túl szépek voltak, fényesek, hogy el ne tűnjenek éppen olyan titokzatosan, ahogyan az ember egére felkerültek. Majd táltos emberek jöttek a szegény és kisemmizett ember segítségére, magányosan bolyongva a világon, ők szaporították meg lisztjét és kenyerét. Eközben az ember mind bátrabb és bátrabb lesz; maga veszi kezébe a sorsát; paktumot köt az ördöggel, hogy övé legyen szépség és gazdagság – a földi élet minden értéke. S amikor már az ördögben sem lehet bízni, megszületnek a Csalóka Péterek, Till Eulenspiegelek, akik fortéllyal legyőzik még az ördögöt is. Íme dióhéjban a színét változtató hős története. Nagy utat tett meg a mese hőse, míg Prométheusztól, az isteni hérosztól a ravasz, furfangos kópéig eljutott. Egyetlen hős ő, csupán színét változtatta. Mert a mesei hős mindig mitikus: erre kötelezi a kozmikus küzdelem, melyet vívnia kell a gonoszság kipusztíthatatlan, százfejű hidrájával! Ugyanakkor mindig ember is, még ha aranyhaja van is; még ha csillag ragyog is a vállán; hiszen vízre eresztik, elássák, fejét karóba húzzák. S mert emberi nyugtalanság űzi, úttalan útjain túl a világ térségein magányosan bolyongja be az alvilág sötét zugait, miként a Nap, Hold és Szélvész birodalmát. A mese az Ember története, akinek hőssé kell válnia, hogy emberségét megőrizze. Nagy Olga

Mutass kevesebbet