Hosszúsági fok

A ​felfedezések korában a „földrajzi hosszúság problémája” jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zá­tonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak. 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit – Galileitől Sir Isaac Newtonig – az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni – egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt. amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny… Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról… A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdeket a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció. az órásművesség. és – nem utolsósorban – az emberi becsvágy és kapzsiság. THE PHILADELPHIA INQUIRE „Valóságos ékkő a könyvek között.” CHRISTOPHER LEHMAN-HAUPT, The New York Times „Egyszerű történet, briliánsan elbeszélve.” THE WASHINGTON POST BOOK WORLD „Összetett és mégis elegáns… Nincs olyan regényíró, aki hozzá tudna tenni bármit is Dava Sobel Hosszúsági fokához.” NEWSWEEK Dava Sobel a The New York Times díjnyertes, volt tudományos tudósítója, olyan magazi­nok részére ír tudományos cikkeket, mint az Audubon, a Discover, a Life és a The New Yorker. A New York állambeli East Hamptonban él.

Mutass kevesebbet