Hunyadi János

Pór Antal. Hunyadi János. Élet- és korrajz. Budapest, 1873. Szent István-Társulat (Athenaeum ny.) XII + 309 + [1] p. A szerző, Pór Antal (Esztergom, 1834. október 18. – Esztergom, 1911. szeptember 8.) történész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Honvédként harcolt a szabadságharcban, hadifogságba esett, hazatérése után papnövendék lett. A pozsonyi Emericanumban és a nagyszombati főgimnáziumban bölcseletet, a bécsi Pázmány Intézetben teológiát tanult. A nagyszombati érseki gimnázium tanára, majd Esztergom lelkésze, tiszteletbeli titkos káplán, apostoli főjegyző, az esztergomi kerület esperese és tanfelügyelője, Esztergom követe a magyar országgyűlésben, pozsonyi kanonok, Szent Imréről elnevezett címzetes apát, honti főesperes. A MTA, a Magyar Történelmi Társulat, a Heraldikai és Genealógiai Társulat választmányi és a A Szent István Társaság Tudományi és Irodalmi Osztályának tagja. Történetíróként különösen a magyar Anjou-korral, de a külföld történetével és annak nevezetesebb alakjaival, alkotásaikkal is foglalkozott. Tanulmányait a Századok", a "Katolikus Szemle", az "Egyházi Közlöny", a "Pesti Napló", a "Reform", a "Szabad Egyház", az "Ellenőr" és más korabeli szaklapok közölték. Előszó: "Gyermekkoromban az esztergami, épülő basilika körül játszadozván, nem ritkán ért a szerencse, hogy Kopácsy József primást kisérhetém szemleutjában az épités körül. Ilyenkor kegyesen enyelgettt a jelesemlékű főpap a gyermekkel, leereszkedőleg magyarázgata egyet-mást. »Ide - a szentély küszöbére mutatva mondá egy izben - Pázmány Péter és Hunyadi János szobrai jőnek fehér márványból." És mintha elárultam volna, hogy e neveket most hallom először, sok szépet beszéle a hősről. Szivem föllángolt..." (Házi Könyvtár. XIV.) Későbbi félvászon kötésben.

Mutass kevesebbet