Hűség bilincsében I-II.

Részlet: Talán túlzás nélkül mondhatjuk: előzmények nélküli, úttörő vállalkozás Wass Albert rövid prózáját valamifajta áttekintés igényével szemügyre venni s értékelni. Sokágú teljesítményének ez az ágazata mindeddig háttérben maradt terjedelmesebb és kétségtelenül olvasmányosabb művei, a regények mögött. Sőt: a költő Wass Albert is elevenebben él a köztudatban, mint a novellista. Regényíróként napjainkban a legnépszerűbb szerzők sorába tartozik. Írói rangját annak idején az 1935-ben Kolozsvárt kiadott, Farkasverem című, nagyívű, valóban kitűnő regényével alapozta meg. Amikor ezt a könyvét Budapesten Baumgarten-díjjal jutalmazták, okkal írta Kós Károly az Erdélyi Helikonban: "Wass Albert Farkasverem című regényében a maga külön természet- és embervilágát híven őrző mezőséget varázsolja közelünkbe. A jó impresszionista könnyedségével, frissen egymás mellé rakott színeivel, és természetesen realizmusával. Lírai bensőségesség melegít a kép mögött, az író tájjal és emberrel vele élő lelke, ez teszi mindjárt vonzóvá azok számára is, akik egyébként távol élnek attól a világtól, amelynek embereit és történeteit hozza". Elbeszélések, novellák, karcolatok, emlékezések (1928-1938). A rövidpróza külön műfaj, nehéz jól művelni, tömörséget, tehát sallangmentességet igényel. Egy regényíráshoz szokott szerző esetében talán még nehezebb. De ha valaki az otthona, a szülőföldje szerelmese, miközben évszázados történelmi értékek pusztulásának a szemtanúja, s maga is szenvedő alanya, aligha mentesül a kísértéstől, hogy felindulását vagy elérzékenyülését azon frissiben egy rövidebb írásba belelehelje. Húszévesen, már túl két megjelent verseskötetecskén, 1928 derekán indítja útjára első komolyabb írását az Ifjú Erdélyben. (Kisebb vadásztörténeteit, állatokról szóló írásait már előbb is közölték az erdélyi újságok). Későbbi írásait az Ellenzékben, az Erdélyi Helikonban, a Brassói Lapokban és a Pásztortűzben közölte. A kötet címéül választott írás, amely erdélyi alkotóéveinek egy későbbi szakaszában született, érzékletesen meghatározza Wass Albert egész életművének jellegét: gondolatait, így hát papírra vetett szavait is, a népe és nemzete iránt érzett, már-már a rabságot idéző hűség hatotta át. És természetesen, választott témája többnyire a Trianon utáni Erdély, a kisebbségi lét.

Mutass kevesebbet