Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis

Csapody Vera - Jávorka Sándor. Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis. Iconography of the Flora from the South-Eastern Part of Central Europe. Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. 40 színes táblán és 576 oldalon 4090 növény rajzával. Budapest, 1991. Akadémiai Kiadó. 576 + [8] p. + 20 t. (kétoldalas színes képmelléklet I-XL-ig számozva). Melléklettel. Szerkesztő: Priszter Szaniszló. Munkatárs: Soó Rezső. Az 1975. évi kiadás változatlan lenyomata. Fejéregyházi dr. Csapody Vera (Budapest, 1890. március 29. – Budapest, 1985. november 6.) állami díjas botanikus, matematika–fizika tanár, növényrajzoló. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Csapody”. Jávorka Sándor egy akvarelljeiből készült kiállításon ismerte fel növényrajzoló tehetségét. Felkérte, hogy rajzolja meg az akkor készülő művéhez szükséges növényábrázolásokat. Csapody Vera továbbra is tanított, de érdeklődése emellett mindinkább a növények ábrázolása, fejlődésük megfigyelése felé fordult. Negyven éven át, Jávorka Sándor haláláig dolgoztak együtt, és ezalatt a növényvilág megismerését, a botanikai kutatást és oktatást, az alkalmazott botanikát szolgáló, valamint a természetkedvelők részére készült tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát adták ki ketten vagy társszerzőkkel. A magyar botanikai tudomány kiválósága a növényvilág megörökítésének egyedülálló „mestere”, a pályatársak „kedves Vera nénije” önmagáról szakmai pályájának csúcsán is szerényen így vallott „én mindig azt mondom, hogy növényrajzoló vagyok, tehát nem művész, s nem is tudós, hanem a természetnek egy alázatos másolója. Az én munkám a megfigyelés és a valósághoz hű visszaadás.” Jávorka Sándor (Hegybánya, 1883. március 12. – Budapest, 1961. szeptember 28.) Kossuth-díjas botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1936), rendes (1943), majd igazgató (1946) tagja. A 20. századi magyar növénytani, azon belül a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt, nevéhez fűződik a magyarországi és Kárpát-medencei flóra teljességre törő, átfogó feltérképezése és leírása az addig és azóta is egyedülálló, A magyar flóra című monográfiában (1924–1925). Egy életen át volt a Magyar Nemzeti Múzeum – ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló – növénytárának munkatársa, 1919-ben és 1934–1940-ben igazgatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Jáv.”. Egészvászon kötés illusztrált kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet