Identitások és kommunikációs csatornák

Az Osztrák-Magyar Monarchia szigorúan vett német nyelvterületen kívüli német nyelvű periodikáinak tudományos vizsgálata napjainkban a közép-európai kultúrtörténeti kutatások egyik aktuális feladata. Hatalmas anyaga, annak hatástörténete nagyrészt még mindig feltáratlan, tárgykörejellegénél fogva multidiszciplináris, csak az irodalom felől érkező kutatók részéről feltételezi többek között az irodalomszociológiai, recepcióelméleti és -történeti, valamint a komparatív szemlélet együttes módszertani érvényesítését. A magyarországi német sajtó kutatására, szisztematikus feltárására irányuló néhány törekvés mellett zömmel inkább csak projektekről, egyéni kutatási teljesítményekről lehet beszámolni. Mivel a magyarországi német sajtót leginkább germanisták kutatják, vizsgálódásuk homlokterébena sajtó irodalomközvetítő szerepének egy adott időszakban való bemutatása, vagy egy-egy jelentősebb személy munkásságának feldolgozása áll. A jelen kötetben közreadott tanulmányok is ebbe az irányba mutatnak: az írások többsége az író, orvos, publicista és cionista Max Nordau (1849-1923) fiatalkori publicisztikájával foglalkozik, és ha kismértékben is, igyekszik bemutatni a hazai német nyelvű sajtó jelentőségét, főleg a Pester Lloyd (1854-1945) első évtizedeit, valamint Herzl Tivadar / Theodor Herzl (1860-1904) újság- és szépírói pályakezdését.

Mutass kevesebbet