Időkortyolók

...Még órákon át beszélgettek az utazásról, a tapasztalatokról, s arról, hogy mennyire másképpen tanítják a történelmet manapság. Mennyi mindent kihagynak belőle, s mennyi mindent megmásítanak kényükre-kedvükre. Előre megfontoltan vagy hozzá nem értés miatt teszik? S vajon kik? S miért, mi okból? Hiúságból? Tán gyűlöletből? Magyargyűlöletből? Talán irigységből? Ezt is fontos lenne minél hamarabb megtudni, kideríteni... ...Gyuri eközben csendben üldögélt, és már nem csodálkozott. Úgy érezte, hogy ez aztán valóban egy időhullámzás. A jövőbe tartanak a múltból, ami egyébként az érkezésük vagy indulásuk szempontjából a jelen. S eközben itt a múltban, ami most ebben a percben nekik a jelen, arról van szó, hogy mit tud valaki a jövőről, ami nekik már a múlt. S a jelenben, ami most pillanatnyilag nekik is a jövő, erről a valakiről sem tudnak mindent, mert a múlt, amiben most vannak, tehát nekik éppenséggel a jelen, elrejt bizonyos dolgokat. Ráadásul, amit elrejt, az a mostani időszakhoz képest csak a jövőben történik meg, de ahonnan jöttek, a jelenből, ott már múltnak minősül... ...Ismerték ők is a mondást: Vedd el egy népnek a múltját, s azt teszel vele, amit akarsz. Ezt pedig nem hagyhatják. Főként egy ilyen utazás után. Ráadásul mindketten, Tudós Töhötöm, a feltaláló, és Kovács Gyuri, az iskolás fiú is érezték, tudták, hogy a világban harc folyik, harc a múltért. Akié a múlt, azé a jövő. S a jövő szellemi építményének legfontosabb támasza, pillére a múlt. Ha az nincs, vagy nem olyan, amilyennek lennie kell, a jövő építménye összedőlhet, s maga alá temethet mindent és mindenkit. Értékek tömkelege tűnhet el a süllyesztőben. Most már felelősségük van ebben a kérdésben, állapították meg...

Mutass kevesebbet