Időrendben

A kötet három kisregényt tartalmaz: a Glóriá-t, a Macskajáték-ot és a Tóték-at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is nehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története. Az egyik nyugatra költözött dúsgazdag fiához, minden földi jónak részese, de béna, mozgásképtelen; a másik itthon maradt, társbérletben lakik, szerelmében boldog, majd boldogtalan, indulatos és akaratos asszony. Levelezésükből, feledékenységükből, hazudozásaikból, álmodozásaikból, múltszépítő mámoraikból izgalmasan és hitelesen rajzolódik ki egy testvérpár életútja. A Macskajáték ironikus villódzású rajz és megrendítő elégia az öregkorról. Egyidejűleg mutatja be az öregedés groteszk tragikumát, az életkedv hatalmát s a legyőzhetetlen szeretetvágyat. A harmadik kisregény, a Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

Mutass kevesebbet