Ifjúkori művek (1902-1918)

Lukács ​György legelső írásai 1902-ben, nyolcadikos gimnazista korában jelentek meg a Magyarság-ban és a Magyar Szalonban. Az erős Alfred Kerr-hatás mellett már ezekben a korai színikritikákban is meglepően érett és eredeti ítélőerő nyilvánul meg. Ez az impresszionista kritikai látásmód azonban nem sokáig elégíti ki biztos fogódzót, abszolútumot, valamiféle mindent átfogó lényeget kereső gondolkodásmódját. Pályakezdésének ebben a korszakában a szellemtörténet módszerében keresi a megoldást. A lényegkeresés azonban nagyon korán a klasszikus német filozófiához vonzza, Kanttól fokozatosan távolodva, elsősorban Hegelhez. Kortársai közül elsősorban a Simmellel, valamint az ún. újabb német történeti iskola képviselőivel – Sombarttal és Max Weberrel — való ismeretség volt jelentős a számára. Korai cikkeinek, tanulmányainak gyűjteményéből nemcsak az világlik ki, hogyan alakította saját igényeihez ezeket az ideológiai hatásokat, és hogyan keresett valamiféle átfogó pozitívumot tagadásai — antikapitalizmusa, polgárságellenessége — mellé, hanem az is, mennyire fogékony volt minden új, értékes művészi jelenség iránt. Elsőnek üdvözölte Móricz Hét krajcárjában a népies hangvételű irodalom megszületését, a Holnap-ról írott bírálatában Babitsra ás Balázs Bélára hívta fel a figyelmet, Ady-tanulmánya pedig döntően fontos esemény Ady fogadtatásának történetében. Kötetünk Lukács György 1902-től 1918 őszéig írott cikkeit, tanulmányait tartalmazza, értelemszerűen nem szerepel benne az e korszakban született A modern dráma fejlődése, A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika, valamint A regény elmélete. Ezek önálló kötetben jelentek, illetve jelennek meg. 1918-ig Lukács három gyűjteményes kötetet publikált magyar nyelven: A lélek és a forma, Esztétikai kultúra, Balázs Béla és akiknek nem kell (közülük A lélek és a formák németül is napvilágot látott). Az Ifjúkori művek e három kötet tanulmányain kívül a korai színikritikákat, az eddig csak folyóiratban publikált cikkeket, valamint az azóta előkerült, a hagyatékban megtalált írásokat, előadásszövegeket, töredékeket foglalja magába. A Lukács György politikai-világnézeti fejlődésében 1918-ban beállott döntő jelentőségű fordulat — írásaiból is jól érzékelhetően — korszakhatár a hatalmas életművön belül. Az ezután keletkezett írások a Történelem és osztálytudat című kötetben jelentek meg, az Ifjúkori művek ott fejeződik be, ahol amaz kezdődik.

Mutass kevesebbet