Igen, Magyarország többre képes!

Nagyot fordult a világ, Európa és Magyarország az elmúlt fél évtizedben. Azok a látványos változások, amelyek az utóbbi bő egy esztendőben a globális pénzügyi és gazdasági válság alakjában robbantak be életünkbe, valójában már évek óta érlelődtek. Folyamatban van a világméretű gazdasági, társadalmi és politikai átrendeződés, már nemcsak morajlik, hanem remeg is a föld, és a rengés elmúltával más lesz a világ. Európa teret veszített, nem közeledett lényegesen a lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzésekhez, nem oldotta még meg intézményrendszerének megújítását, de öt esztendővel ezelőtt sikeresen végrehajtotta újraegyesítését, és ezzel új lehetőségeket nyitott nemcsak az új tagállamai, hanem az egész kontinens jövője számára. Európa nem szuperállam, nem birodalom, hanem nehéz, hosszú, válságokkal és sikerekkel tarkított folyamatra épülő érték- és sorsközösség. Az elmúlt fél évtized története is bővelkedett az ellentmondásokban. Az európai integrációnak nem sikerült közelebb kerülnie az emberekhez, nem történt lényeges előrelépés az európai démosz megteremtése terén, de az unión belüli kohézió növekedett, a gazdasági fejlettségbéli különbségek a gazdagabb és szegényebb tagállamok között valamelyest csökkentek. Nem sikerült új politikákat - például közös energiapolitikát - létrehozni, de sikerült megőrizni a már bevált politikákat, elsősorban a kohéziós és a mezőgazdasági politikát, annak ellenére, hogy az egyenlő elbánás elve éppen ezeken a fontos területeken egyelőre csak részlegesen érvényesül. Nem történt lényeges előrelépés a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése terén, mégis, 2008 végén sor került néhány olyan eredményes fellépésre a nemzetközi politika terén - így Grúziában és a G20 életre hívásával -, amelyek biztató jelzést adtak a nemzetközi téren történő egységes európai fellépés perspektívájának. Magyarország kormánya az elmúlt öt esztendőben mind a globális, mind pedig az európai kihívásokkal szemben kudarcot vallott. Nem teljesítette legalapvetőbb kötelezettségét az országgal és annak népével szemben, azt tudniillik, hogy tisztességgel és elfogadható színvonalon irányítsa az ország gazdaságát, közigazgatását, jogrendszerét, és egyben ellássa a közjó képviseletének és érvényesítésének feladatát az emberek élete szempontjából legfontosabb területeken, az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában.

Mutass kevesebbet