Ihlet és nemzedék

Előszó: Példával kezdem. Vidéki kastély szobájában ül egy fiatal költő, házikabátban. Kezében penna, előtte kalamáris, fehér papír, a költői alkotás szerény és klasszikus kellékei. Kinéz az ablakon, a koltói park szelíd, koraőszi pompáját látja. A gesztenyefák és platánok lombja már sárga, de a parkban még nyílnak a koraőszi virágok. A költő e szobában életének legboldogabb napjait éli, - napokat, melyek a közhit szerint az emberi élet egyik ünnepies időszakát jelentik. Néhány napja házas, mézesheteit tölti a kastélyban, melyet a grófi barát bocsátott a romantikus fiatal pár rendelkezésére. E napokban ő maga is úgy hiszi: boldog. Házasságkötését viszály, családi perpatvar előzte meg. A fiatal párt néhány nap multán Kolozsvárott úgy fogadja majd a helybeli fiatalság, mint a középkorban párjával győztesen bevonuló hadvezért fogadta a meghódított város.

Mutass kevesebbet