II. János Pál pápa Redemptoris Missio kezdetű minden időre érvényes missziós megbízatásról szóló liturgikus enciklikája

Előszó részlet: Az Üdvözítő missziója, amelyet az Egyházra bízott, még nagyon messze van beteljesedésétől. Az eljövetele utáni második évezred fordulóján, az egyetemes emberiséget tekintve, ez a küldetés még csak a kezdeténél tart, és (ez) arra kötelez minket, hogy állítsuk minden erőnket ennek a küldetésnek szolgálatába. A Szentlélek az, aki sarkall minket Isten nagy tetteinek hirdetésére: („Mert az,) Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez kényszerű kötelességem. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot!" (1Kor 9,16). Az egész Egyház nevében átérzem kötelességemet, hogy Szent Pál felszólításához vissza kell térnem. Pápaságunk kezdetekor elhatároztam: (és) a Föld végső határáig is elutazom, hogy ennek a misszionáriusi kötelezettségnek kifejezést adjak. A Krisztust nem ismerő népekkel való közvetlen kapcsolat meggyőzött ennek a missziós munkának szükségességéről. Ez indított ennek az enciklikának megírására. A második Vatikáni Zsinat az Egyház életét és tevékenységét a mai világ igényeivel újra összhangba akarta hozni. A missziós feladatot állította előtérbe, mert ennek mozgató ereje magában a szentháromsági küldésben gyökerezik.

Mutass kevesebbet