Ikrek hava

Nagy költőknél a sors mindig egyetlen kötelékké sodorja a kor és a személyesen megélt valóság szálait. Radnóti születésekor kegyetlen "csillagállás", baljós véletlen határozta meg már előre a gyermek gondolatait. A költő - ahogyan ezt minden életrajzából tudjuk - tragikus körülmények között született. Születésekor meghalt édesanyja és gyenge, fejletlen ikertestvére. Az érzékeny gyermek, majd az eszmélő fiatal művész gondolataiban-érzéseiben ott van a későbbi férfi és - kimondhatjuk - a mártír eszméit mozgató nagy korkérdés: mit ér az emberélet? Mit jelent halálra szánva lenni és mit életre? Ez az élmény: "győztes kis vadállatnak" lenni, vagy viselni a súlyos felelősséget a testvér, a szűkebb és tágabb értelemben vett család, a nemzet, az emberiség életéért, sorsáért - ez kétségkívül később, az érett művész, a politikus világában, a nagy társadalmi gondok zárait nyitogató esztendőkben fogalmazódott meg benne, költészetének kivételes erejével. De már a gyermekkor, a készülődés éveit is alapmotívumként kísérte végig a század nagy történelmi tragédiájának fenyegetése - erre ez a "napló" is bizonyíték. Radnóti egyetlen megjelent szépprózai - önéletrajzi műve 1939-ben keletkezett. A spanyol temető, a széttépett Kelet-Európa, a közelgő világháború komor felhői alatt mégis fel tudja villantani az Ikrek hava világának nemcsak tragikus, hanem olykor a gyermekkor és ifjúság minden tündérarcú, az emlékezlés fényében színpompás képét. Az Ikrek havá-t a költő születésének hatvanadik évfordulója alkalmából jelenteti meg a Szépirodalmi Könyvkiadó, Tolnai Gábor előszavával, Kass János illusztrációival, a Magyar Helikon gondozásában.

Mutass kevesebbet