Ikrek hava / Napló

A ​kötet Radnóti Miklós két személyes írását, prózai munkáját tartalmazza: az 1939-ben írt és 1940-ben megjelent Ikrek hava című prózai munkát, amely alcíme szerint Napló a gyerekkorról, és a Naplót, amelynek első bejegyzései 1934-ből származnak, de amelyet Radnóti hosszabb-rövidebb kihagyásokkal 1939-től 1943-ig vezetett rendszeresen. Az apró napi történések szabályos korrajzzá állnak össze, az irodalmi élet aktuális ügyeiből pályatársak árnyalt portréi rajzolódnak ki. A Naplóba másolta át Radnóti azt a Komlós Aladárhoz írt híres levelét, amelyben megfogalmazta nézeteit zsidóságáról. Számos novellisztikus részlet pedig verseiben nyerte el végső megformálását. A Napló, mint a naplók általában, magánhasználatra készült, de az olvasó soha nem érzi, hogy illetéktelenül magánéleti titkokba pillant. Radnóti Miklós Naplójának eddigi egyetlen kiadása másfél évtizede jelent meg, régóta hiánycikk a könyvpiacon. Új kiadása az Ikrek havával együtt nemcsak Radnóti költészetének mélyebb megértését szolgálja, a két önéletrajzi írás önmagában is jelentős mű. Utószó: Kötetünk Radnóti Miklós két prózai írását, az Ikrek havát és a Naplót tartalmazza. A két művet életrajzi jellege kapcsolja össze. Az Ikrek hava a költő gyerekkorával foglalkozik, a Napló több-kevesebb folyamatossággal 1934-től 1943-ig felnőttkori megfigyeléseit, gondolatait rögzíti. A két írás között azonban jelentős műfaji különbség mutatkozik. Az Ikrek hava megjelenésre szánt, művészi tudatossággal megkomponált elbeszélés, amelynek jól átgondolt szerkezete merészen váltogatja az idősíkokat. A Napló viszont természetéből fakadóan személyes, nem feltétlenül a nyilvánosságnak készült, kronologikus feljegyzések sorozata. Az egyik szépirodalmi alkotás, a másik a művész által készített kordokumentum. Belső összetartozásukat mutatja azonban az is, hogy a Napló dokumentálja az Ikrek hava keletkezésének körülményeit, sőt értelmezi is a művet. Az Ikrek havát Radnóti 1939. augusztus végén fejezte be, 1940-ben jelent meg az Almanach Kiadó gondozásában. Ezt a szöveget maga Radnóti gondozta.

Mutass kevesebbet