Infláció, munkanélküliség, monetarizmus

A kiadó Nobel-díjas sorozatának legújabb kötete Milton friedman munkásságáról ad áttekintést. A közgazdasági Nobel-díj 1976. évi kitüntetettje, a monetarizmus "apostola", a chicagói iskola prominens képviselője, a legnagyobb hatású közgazdászok közé tartozik. Neve összefonódott a monetarizmus elméletével és az ezen alapuló manapság divatos, liberális gazdaságpolitikával. Tanai igen szélsőséges reakciókat váltanak ki, hívei és bírálói egyaránt megtalálhatók a kor vezető közgazdászai között. Eszméi szemben állnak a megjelenésükig uralkodó szerepet betöltő keynesi nézetekkel; az eltérő következtetések eltérő gazdaságpolitikát sugallnak a tőkés országok gazdasági nehézségeinek leküzdésére. A vita mindmáig eldöntetlen. Ugyanakkor egyre inkább tért nyernek olyan vélemények, hogy a friedmani monetarizmus számos előfeltétele sokkal inkább teljesül a tervgazdaságok, mint a piacgazdaságok gyakorlatában. Éppen ezért hasznos lehet, ha a hazai közgazdászkörökben is egyre mélyebben és alaposabban megismerik a monetarista tanokat. Ezt a célt is szolgálja ez a hiánypütló kötet, hiszen az olvasók magyar nyelven először kapnak átfogó képet a monetarizmus elméletéről és módszertanáról. A válogatás négy részből áll. Az első, módszertani rész, a pozitív közgazdaságtan fogalmával ismerteti meg az olvasót. "A monetáris elmélet: elvek és tények" címet viselő második részben találhatjuk a monetáris közgazdaságtan alapjait kifejtő tanulmányokat, illetve egy elemzést az Egyesült Államok pénzügyi politikájáról. A harmadik rész a permanens jövedelem szerepével foglalkozik, míg a negyedikben a friedmani elmélet gazdaságpolitikai következményeiről olvashatunk. A kötetet a szerzőnek a Nobel-díj átvételekor tartott "Infláció és munkanélküliség" című előadása teszi teljessé, amelyben a monetarista gazdaságpolitika egyik sarkkövével, a híres természetes ráta hipotézis"-sel ismerkedhetnek meg az olvasók.

Mutass kevesebbet