Institutiones juris privati Hungarici I-III. (négy kötetben)

[Kelemen Imre.] Emericus Kelemen. Institutiones juris privati Hungarici, [A három könyv négy kötetbe kötve.] quas nobilis juventutis Hungarae usibus... Első kiadás. Pest, 1814. Typis Joannis Thom. Trattner. 1700 p. [Folyamatos oldalszámozás.] I. kötet: Liber I. De personis. 1 t. + XVI + 516 + [2] p. + 1 t. ("Arbor Consangvinitatis"). II. kötet: Libri II. De rebus. Volumen I. [2] + (525-)1027 + [1] p. + 1 t. III. kötet: Libri II. De rebus. Volumen II. [3] + (1032-)1294 + [4] p. IV. kötet: Liber III. De actionibus. [3] + (1304-)1700 + [6] p. Kelemen Imre: Teológus, jogász, egyetemi tanár, jezsuita szerzetes; először dolgozta fel a magánjog hazai történetét. Egyik főműve az 1814-ben, Pesten, 4 kötetben megjelent Institutiones iuris hungarici privati (magyarul: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások Pest, 1822.; 3 kötetében, fordította: Czövek István. Németül: Darstellung des ungarischen Privatrechts Wien, 1818.; 5 kötetben, az akkori magyar magánjog egyetlen német nyelvű összefoglalása). A polgári jog egész rendszerét összefoglaló munka első kötete a bevezetést és a személyek jogát, a második és harmadik a vagyonjogot, a negyedik a törvénykezést tartalmazza. a munka római és német jogi alapokat is felhasználva íródott, világos, érthető stílusban. Úttörő módon Werbőczytől eltérő gondolatmenetet követ. a három kötet a római jog szerint a De personis, De rebus ill. De actionibus címet viseli, ezenkívül tartalmaz egy függeléket a per- és iratformákról. 1814-es kiadásának 3000 példánya azonnal elfogyott. az elismerő királyi leirat hatására az 1818-as második kiadás elé egy történeti bevezetőt is írt (Historia juris hungarici privati, documenis ac testimonis illustrata quam elucubratus est. Budae, 1818.) (Magyarul. A magyar törvény históriája Pest, 1820; fordította nagyjeszeni Jeszenszky Miklós), amely azonban nem a mai értelemben vett jogintézmény-történet (ez akkor még nyugaton sem létezett), inkább politikatörténet. a mű egyes részletei kisebb szakmai vitát eredményeztek a Tudományos gyűjtemény c. folyóiratban Kövy Sándor és K. (ill. az őt védő tanítványa, Szlemenics Pál) között. a munka hatalmas jelentőségét az adja, hogy összekötő kapocsként szolgál Werbőczy és Frank Ignác magánjogi munkássága és művei között. Nem egységes korabeli és későbbi félbőr kötésben.

Mutass kevesebbet